Tul spartai amit kitalaltam a rosszevo gyerekemnek?

Azt nem írtad, hogy van-e még bármennyi anyatej vagy tápszer fogyasztása.

Példaként kanalas ételeket említettél, hogy nem eszik, viszont darabos ételek voltak, amiket írtál, hogy szeret. Nem lehet, hogy az étel állagával van baja? Nekem még kisebb babám, de 3 kanál főzeléknél többet nem fogadottbel, de a pufit nagyon szerette. Mióta darabos, falatos ételeket kap megnőtt az étvágya.

A lúzer az az, amelyik így gondolkodik, hogy nem ad addig, amíg nem már maga kéri. 20 hónapos, basszus. Azért ez szánalmas, már ne is haragudj, de felőlem haragudhatsz is. Az tök jó, hogy nem adsz neki szarokat csak azért, hogy egyen. De akkor is spártai dolog, ha tetszik ha nem, hogy nem akarod elérakni a közös evéseknél. Ez olyan, mintha a nehezen alvó gyereket hagynád ordítani, mert szívás altatni, aztán már csak akkor vennéd fel ha nagyon muszáj. Ha azt sem tennéd meg, mert mondjuk van benned egy szemernyi jóérzés, akkor ezt se tedd. Akármilyen jelzőkkel illethetsz engem, a te véleményed, az enyém meg az, hogy kegyetlen vagy. Gondolni meg gondolok ám rosszabbat is. Mert nem fér a fejembe, hogy hogy tudod ennyire ráforgatni magad, hogy eddig juss egy ilyen kicsi gyerekkel. Ő is érzi ám ezt a feszültséget benned. Neked lenne így jó étvágyad? Van egyébként szervi baja, vagy tényleg csak azért akarod ezt csinálni, mert nem fér bele az elképzeléseidbe az, hogy ő elvan a minimumon is? Miért nem tudod elfogadni a saját gyereked? Ez elég controllfreak dolog. De majd most megint jössz az idiótázással meg a lúzerezéssel ahelyett, hogy tükörbe néznél inkább. Aztán lehet, hogy ugyanúgy elszörnyednél magadon, mint én.

16 nem akarod esetleg ezt befejezni?! Te értetted félre a kérdést, most meg szétoffolod az egészet az értetlenségeddel, már láttunk vagy 10 választ tőled, lehet, hogy nem a hülyékre kiváncsi a kérdező.

16-os! Az újszülött csecsemő is maga kéri a tejet, a 20 hónapos is tudja jelezni, ha például éhes. Nem kiéhezteti a kérdező, arról meg szó nincs, hogy “nem fogadja el a saját gyerekét”. Azért van ennyi idióta OCD-s, ADHD-s (elnézést a kivételektől), mert ebben a fene nagy liberális világban mindenki elfogadta a gyerekét olyannak, amilyen, nevelésről szó nincs, mert ugye akkor sérül a kicsi lelke, és inkább egy vállrándítással el van intézve, hogy ő ilyen, minthogy egyszer az életben néhány napos, esetleg hetes feszült időszak után megtanulja a gyerek, hogy ő is része a családnak és nem körülötte forog a világ. 20 hónapos gyerek mellett többen már teljes munkaidőben dolgoznak, könnyű habzószájjal hangoztatni, hogy fogadd el így a gyereked, amikor munkából hazarohanva konkrétan nincs idő ezekre a játszmázásokra (mert ezek azok), de azt is megértem, aki otthon van még a gyerekkel és mégsem akar egy idiótát nevelni. Nekem különösen érzékeny ez a téma, van ugyanis a családban ilyen gyerek, már 8 éves, de persze jól rá lett hagyva minden, akkor evett, amikor elfingta magát, de akkor is csak azt a 2-3 dolgot, amit szeretett, ha véletlenül megmerészeltük kínálni egy kis paradicsommal idegrohamot kapott, üvöltött, pörgött a hátán, mint egy büdös bogár. Most 8 évesen pont úgy viselkedik, mint egy bölcsődés, ugyanúgy ha véletlenül nem az az ebéd, amit szeret (pipihusi sültkrumplival, de csak ha jár utána a túró rudi), ugyanúgy üvölt, mint a fába szorult féreg, sorra cseszi el az összes családi ebédet, ahol jól láthatóan mindenkinek ökölbe szorul a keze, amikor rájön a hoppáré és kivétel nélkül mindig rájön. Azt megy a csodálkozás, mert nem óhajtunk az illető családdal együtt bármit is csinálni, hiszen úgysem lehet. És mindez indult abból, hogy el lett fogadva, hogy szegény nem szeret semmit, és csak azért hogy egyen, inkább oda lett neki adva a szemét kaja.

Maga írta, hogy nem ülteti le enni, hogy ebéd. Akkor mégis mit értettem félre? Végig azt mondtam, hogy tegye elé, oszt eszik vagy nem. Ennyi a sztori. És igen... Pont az ilyenek miatt van ennyi kiállhatatlan gyerek... A hideg ráz tőletek. Szépen minősítitek magatokat.