Megszakítanád a kapcsolatot a nagyszülőkkel ebben az esetben?

Távol a családtól 300 km-re tudtuk megalapozi az életünk. Szüleim 6 év alatt 1x se jöttek el látogatóba hozzánk, többször hívtuk őket. Lenne hely, elférnének. 2 hónapos a babánk, még nem látták élőben, pedig szóltunk előre hogy most egy ideig ne várják el hogy mi utazzunk.

Nővéremék közelebb laknak hozzájuk így érthető hogy az az unoka több figyelmet kap, ráadásul első unoka volt. De rosszul esik hogy míg nekünk egy zoknit nem vettek, az ő babájuknak még mielőtt megszületett volna rengeteg ruhát vásároltak,baba cuccokat, babakocsit kifizették, pedig tesómék jobban állnak anyagilag nálunk. Tudom, mert akkoriban ezeket nekem mondta anyám, annyira várták az unokát, mindig mutogatta az új szerzeményeket.

Most a miénknek semmit nem vettek, meg sem nézik. Ráadásul nővérem ismét babát vár és a fülembe jutott hogy mosógépet vettek nekik mert épp elromlott, főz rá hogy neki ne kelljen nagy hassal stb. Kb 4 hónappal ezelőtt (akkor még terhesen) voltunk otthon látogatóba ajándékkal kedveskedtünk, egy tál étellel nem kínáltak meg minket, nem aludhattunk ott náluk, furán viselkedtek. Még jó hogy férjem szülei is abban a városban élnek, ők szívesen láttak minket, azóta a babát is meglátogatták már. Nem értem ezt az egyoldalúságot. Nem várom el hogy vásároljanak a gyereknek, nem ezen van a hangsúly de olyan furcsa ez a megkülönböztetés. Ritkán facen rám ír anyám miújság, de ennyi, apám soha nem keres. A másik unokát rendszeresen kiposztolják mindketten.

Ilyen fokú megkülönböztetést hogy lehetne egyáltalán elfogadni?