Ha a gyerekem nagymamája annyit van a gyerekkel, mint a gyerek velem az miért baj?
Velünk él anyósom. Nem igazán tudok rosszat mondani anyósomról, én áldásnak érzem, hogy velünk lakik. Ő a földszinten, mi az emeleten.
Barátnőm szerint nem normális, hogy ennyit segít nekünk, hogy ennyit hagyja, hogy a férjemmel együtt elmenjünk otthonról, hogy van ő fürdeti. Ezt azután mondta hogy megtudta, hogy van, hogy az anyósom szobájában alszik a baba, ott is van kiságya. (Egyébként sem velünk alszik, hanem a saját szobájában.) Nem sírós, tehát nem kell kelni hozzá, 10 hónapos.
Szerintem ebben a helyzetben hogy velünk él, normális. Szeretem, hogy a gyerek mellett is van házasságom, nemcsak szülők vagyunk. Anyósom meg imád babázni. Ez szokatlan lenne?
De, vágytam rá, aztán amint távolvoltam, iszonyat lelkiismeretfurdalásom lett. Szépen lassan kellett hozzászoknom a különléthez.
Nekem pl hoztak kaját, hogy ne kelljen mindig főznöm, vagy pl anyám elmosogatott egyszer, amíg nyugiban voltam. Ha lehet, nem a gyerekkel töltött időt passzolom le, mert az élvezet, hanem a házimunkát/főzést. Nekem nem előrevalóbb a gyereknél most sem. Ma mondókáztunk, verset tanultunk, fejlesztő játékot játszott, kötelező ovis tulipánhajtogatás, lufis jàték, a mosogatnivaló meg egy nagy kupac, kajának pedig tegnapi húsleves volt, sültcsirke és franciatoast.
Sőt a házimunka még az én jólétem után jön csak, pl fürödtem most egy órát nyugodtan, szőrtelenítettem, szükségem volt egy kis időre egyedül, hogy feltöltődjek. Most fektetem le a gyereket, utána netezek és mosogatok.
Kint hatalmasak a fizetések, szerintem értékarányosan nem itt kapjuk a legtöbb gyereknevelési támogatást, pláne ilyen gyenge forinttal, amit kapunk kb semmit sem ér, de tény, hogy az alacsony értékű alacsony fizetéseinkhez képest sokat kapunk, kár, hogy keveset ér.
Ha neked így jó, akkor oké, csak hogy tudd, a 3 tényezőből anyósod pont úgy teljesít, mint te, ha ezt így folytatod, pont annyit fogsz jelenteni a gyerekednek, mint a nagyi.
Legalább az időt csökkentenéd kicsit, a gyerek alvásidejében videócsetelj mndjuk a barátnőkkel. Apuka mennyit van vele? Nekem még az lenne normális, ha amikor egyedül csinálsz programot, akkor az apja vigyázzon már rá, hisz ő így szinte nincs is a gyerekével..
Bocsánat, de az ilyen kommenteket én nem tudom komolyan venni. Vagy Magadat áltatod vagy minket, vagy Te vagy a Világ 8. Csodája.
Én elég motivált anyának tartom magam, lendületes, sokat bíró embernek is, de bizony, 24 óra egyedül a totyogó korú lányommal halálosan elfáraszt, de még ketten a parommal is halálra fáradunk mellette, nem azért mert unalmas vagy teher, sőt, szuper pofa, nagyon szórakoztató, szeretetremèltó kislàny, de egyszerűen iszonyatosan fárasztó.
Nálunk nem egyszer azért megy a verseny, hogy melyikünk mehessen wc-t pucolni kikapcsolódásként.
Ezért nagyon furcsa, hogy valakinek mindig élvezetes legyen bármilyen dózisban a gyerekével töltött idő, és Isten ments, hogy bárki átvállalja, és Anya pihenjen vagy korábbi önmagaként elnenjen mondjuk sörözni vagy színhàzba stb.
Házimunka minden kisgyerekes családban takaréklángon van, így is nálunk elég sok, én is éjjel is szoktam takarítani például. Ettől még nem hagyom úszni a házat, és játsszom is sokat a lánnyal, de igenis szokja meg ő is, hogy anyának más feladata is van.
Na mindegy is. Csak szerintem ha a Kérdezőéknek így jó, akkor más nem kell, hogy beleszóljon es minősítse.
Nekem meg ez az elképzelhetetlen! Ha anyámra először másfél évesen biztam volna, biztosan olyan sértődés lett volna, hogy belegondolni is rossz! Anyám is jött fürdetni, vitte sétálni már az elején. Nálunk a mamák sem hagyták volna, hogy úgy alakuljon.
Itt nagyon durva különbségek vannak közöttünk. Nekem is kb a nagymamám hasonló szerepet töltött be az életemben mint most az anyósom tölt be a gyerekemében. És tudod mit? Nem bánom, ha úgy fogja szeretni mint én a nagymamámat. Én is voltam mamámnál akkor is amikor szüleim otthon voltak. Ettől anyámat nem szerettem kevésébé, mert anyám szeretett engem, mindig éreztem, és ez nem azon múlott hogy én mamámmal is sokat voltam. Viszont van a családban egy anya akinek most vannak kicsi gyerekei. A gyerekei egyáltalán nem szeretik, csak az a tipikus minimális ösztönös szeretet van bennük az anyjuk iránt. Az anyuka pedig velük van! De kiabál, ordít mindenért, feszült, ideges a gyerekekkel és a férjével is. Inkább olyan anya akarok lenni, akit szeret a gyereke. És mint ez a pelda mutatja nem azon múlik hogy csak te vagy-e a gyerekkel.
Kár itt feltenned barmilyen kérdést, mert tisztára hülyének néznek. Látod, már jön az, hogy árva gyerek, minek szül az ilyen, stb, te meg bizonygatod idegeneknek, hogy szereted a gyerekedet.
Nálunk se ugy van, mint nálatok, én nem tudnék együtt élni anyámmal, ketten neveljük a babánkat a férjemmel, de mar 6 hetesen is rábíztam anyámra a fiam kb 1,5 órára, amíg elmenten orvoshoz, és közben semmilyen rossz érzésem nem volt.
Viszont el tudom képzelni hogy nektek jó így, és hogy szereted a gyerekedet, úgy nő fel, hogy szereti az anyja és nagyanyja is. Én csak 2 havi 1x láttam a mamát, ilyenkor anyámék elmentek moziba vagy bulizni, (jujj minekszültek) de imádtam a mamát, és emiatt nem lettem lelki sérült. Nyáron volt, hogy egy hónapot is lent voltam náluk, haza se akartam menni. És a mai napig nagyon szeretem az anyámat. Mondom még egyszer, neked belülről kell érezni, hogy rendben van az életed, nem a gyakoris ítélkezős, "minekszültél" emberek elismerése után kell kondulni, mert azt itt nem fogod megkapni :D Tudod, ha vki kiír egy ilyen kérdést, egyből rárepülnek, szidjak az illetőt, mert így akarják megmutatni,hogy ők milyen szuper anyák. Elhiszem, hogy azok, de nem csak egyféle módszer létezik, baromira nem arról van itt szó h bántjátok a gyereket, vagy ilyesmi..
Írtam, talán a második oldalon, nem mindegy, hogy heti 5x passzolod le a gyerekeket, vagy havi 1x.
De kommentjeid alapján azt látom, az apuka soha nincs a gyerekkel, te pedig csak hébe-hóba. De mint írtam, ha neked ez így jó, (a gyereket véletlenül se nézd) ti dolgotok,a lőtéri kutyát nem érdekli ha te csak azért szültél, hogy legyen egy gyerek.
Vicc ez a sok mintha anya..
én sem bízom rá és bíztam rá a fiam az anyámra(most 8 hós) csak max 5 percre míg el ugrottam a kisboltba mert kellett valami, de én azért nem mert ismerem az anyám és nem szeretném hogy olyan legyen amilyennek ő nevelné, ezért nem is szeretném hogy a bölcsi helyett ő vigyázzon rá. Szereti és tanítaná de a gondolkodása és h Szerinte mi a jó abban nem értünk egyet és én nem akarom neki megmondani minden nap és veszekedni hogy én hogy akarom ! Ezért amikor akar jöhet és mi is megyünk de hogy hetente többször több napot állandóan vele legye. Azt nem. Lesz olyan h hétvégén nála lesz mert az még nem a világ vége, mi is nagyon sokat voltunk a mamánál hétvégén és szerettünk ott lenni pedig panel lakás volt. Anyósom már más csak ő messze lakik és hétvégente tudunk menni és ezért nem ismeri őt annyira a fiam de ha olyan közel laknának mint az anyámék és annyit látta volna a gyerek mint őt akkor simán rábíznám de nem feltétlen azért mert én akarom hanem mert ő midnennnel jobban szereti és vele már egyet is értek a mentalitásban, persze én nem vagyok én idő igényes így ez nem valószínű de akkor lehet hogy elmennék én bevásárolni h ne munka után kelljen a férjemnek vagy a postára és így tovább. Igaz kézben alvók baba ami miatt egyik nagymama se lenne könnyű helyzetben mert mind a kettőjüknek komoly szívinfarktusa és műtéte volt a közel múltban ami miatt kevésbé bírják a 10 kg-s gyereket cipelni.
Szerintem teljesen rendben van amit csináltok és szard le ezt a sok okos anyukat meg mindenkit mert az a gyerek egy kiegyensúlyozott és boldog családban el és szeretik minden nap és mindene megvan ! Ez a fontos ! Akik itt írnak biztos hogy állandóan ki akadnak és kiabálnak is mert olyan boldogok, és annyi idejük van. A nővérem is akkor ment moziba amikor 3 éves volt a fia és A gyerek nem alszik nélküle mai napig pedig 6 éves állandóan együtt vannak, ha részmunkaidőben dolgozott (vírus miatt most otthon van) akkor anyánk vigyázott a gyerekre, hat nem volt egyszerű had ne mondjam, sehol nem tud aludni ha nincs ott az anyja, óvodába is 12:30 ig van, és nagyon nehéz gyerek. Állandóan kiabálnak szegény gyerekkel, nincs egy nyugodt szép napjuk. Lehet ha ők is így csinálták volna (noveremet nem zavarja anyám mentalitása)jobb lenne mindenkinek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!