Van, aki családi nyomás hatására vállalta mégis a babát? Kinek hogy alakult utána a kapcsolata/házassága? A babát teljes szívetekből szeretitek?
A barátommal 3 éve vagyunk együtt, már együtt is élünk. 22 éves vagyok, van már diplomám, de most elkezdtem egy másik szakot, ami sokkal nehezebb, nem az a tipikus "elvégzem gyerek mellett" hely. Tudom, hogy akarok majd gyereket, de nem most. Egy jó 6-8 év múlva. Nem férne bele most az életembe, és sosem tudnám magamnak azt megbocsájtani, ha egy "hiba" miatt csúszna minden félre... A párom idősebb picivel (33), neki már van rendes munkája, egzisztenciája, nem is él annyira pörgős életet, mint én.
Én szeretek utazni, elmenni hetente/kéthetente bulizni még most is a barátnőimmel, vagy csinálni egy csajos hétvégét valahol, stb. Az együttélést sem úgy kell elképzelni, hogy minden napot együtt töltünk, mert hétvégente én még gyakran hazamegyek a szüleimhez, a családommal vagyok, szóval inkább heti 4-5 napot vagyunk együtt csak a barátommal. Ő is tudta, hogy nem szeretnék még babát, mikor erről beszéltünk pár hónapja, teljesen reálisnak tartotta az érveimet, és ő is mondta, hogy egyelőre neki sem hiányzik, mert látja ő is a környezetünkben, hogy mennyi lemondással jár. Viszont megtudtuk múlt héten, hogy terhes lettem, én már az első tesztnél tudtam, hogy nem akarom ezt. Leültünk, megbeszéltük. Próbált rábeszélni, de tényleg azt éreztem, hogy nagyon nem... Akkor mondtam, hogyha őt ez ennyire megviseli, jobb, ha külön megyünk, mert ezek szerint ő csak akarna gyereket már most. De hogy nem nem, nem bírná ki, ha engem is elveszítene, és túljutunk ezen majd, nagyon szeret. Erre rá 2 napra megjelent nálunk az anyja (csak én voltam itthon), és hogy hallja, micsoda örömhír ért minket, de nagyon szomorú azért, hogy én nem örülök, pedig ez egy nő életében a legnagyobb csoda. Jött egy jó órás beszélgetés, ami abból állt, hogy ő győzködött, hogy igenis szüljek, és ez mennyire csoda, de mikor látta, hogy esélytelen, akkor jött a zsarolás, hogy ezt nem tehetem meg vele, úgy kér engem, mint nő a nőt, stb. Meg hogyha úgy érzem a szülés után is, hogy nem, akkor mehetek, és ők segítenek a páromnak felnevelni a gyereket, ígéri nem kérnek gyerektartást, meg semmit, élhetek tovább ugyanúgy. Na köszi... Utána jött azzal, hogy ő gyertyát gyújtott a halottakért, és az unokájáért is, hétvégén felhívta a páromat, hogy szorít a szíve mióta velem beszélt, és ő belehal ebbe úgy érzi. Látom a páromon is azt, hogy nem azért áll mellettem, mert egyetért velem, meg tudom azt is, hogy ő küldte ide az "anyóst" akkor, amikor egyedül voltam itthon... Amikor leültünk beszélni, mondta, hogy ő akár azt is vállalná, hogy egy időre felszámolja az irodáját és home office-ban dolgozna a baba mellől itthonról, én meg folytathatnám az egyetemet, és lenne egy fix segítségünk a picihez. Mert igazából ami húzós, az a 2x6 hét vizsgaidőszak, de az aztán tényleg olyan, hogy reggeltől éjszakáig tanulás, és nincs pihi, buli, stb. Félek, hogy egy kisbaba mellett nem bírnám, mert a figyelmemet könnyű elvonni, így itthon tanulni nem tudnék. Szóval heteken át annyit látna belőlem, hogy anya reggel 8-9 körül megy itthonról, és este ér haza. Amiatt is tartok ettől, mert ahogy itt olvasgattam, sokan azért dobálják a "sz.rvagy" jelzőt, ha valaki elmegy egy órára az 1-2 éves mellől, vagy ha elmennek a párjával egy vacsira gyerek nélkül. Nem tudnám évekre félretenni magam, a szükségleteimet. Meg tényleg akkor úgy nő fel a gyerekem, hogy az első éveiben szinte ott sem vagyok?! De közben a barátomon meg azt látom, hogy szeretné, és totál tanácstalan vagyok...
válasza:A legtöbb nő elköveti azt a hibát, hogy teherbe esik, pedig nem készült fel az anyaságra. Minek neked egy bömbölő kis csomag?? Hogy mellőle letplizhess, hogy ez neked nem való?? Vagy hogy veszekedni az apjával, mert kiderül mégsem tud otthonimelót vállalni? Az az igazság hogy a gyerekszülés utáni időszak 0-24 órás ügyelet, ami minden ígérgetés ellenére az anya nyakába szakad.
Jönnek itt az Életcsodájával stb. Nekem, meg még sokunknak lehet csoda, de nem vagyok annyira elfogult hogy tudjam ezt más máshogy éli meg, vagy adott időszakban nem tud mit kezdeni vele.
Szóval .Ha ennyire nem oké a dolog, nem vagy rá kész, ne hagyd hogy hüly.eséggekkel zsaroljanak. Ez a Te életed, a Te döntését!
válasza: válasza:Semmi esetre sem tartanám meg! Teljesen egyértelmű, hogy TE nem akarod ezt. Márpedig a végső döntés a tiéd, senki másé. Nagyon fiatal vagy még (alapból is, de egy gyerekhez főleg), tanulsz is, vélhetően nem igazán volt még több éves, stabil munkahelyed és ez a nem kívánt terhesség konkrétan a 0-ra redukálná az esélyeidet. Továbbá ezáltal gondolom anyagilag a barátod, aki pénzt keres, na már most ha mégis csak szétmentek, akkor te el tudnál egyedül tartani egy gyereket plusz magadat? Minden a te nyakadba szakadna, egy gyerek mindig a nőnek a szívás kb az esetek 99%-ban.
A barátodról és az anyjáról viszont: Undorító, hogy anyósjelölt érzelmileg próbál téged zsarolni, lelki terrort alkalmazva! Szégyellhetné magát, hogy csak mert ő unokára vágyik, lazán tönkre vágná az életedet. Eleve azt sem értem honnan a fenéből tudja, hogy terhes vagy?! Barátod elmondta?? Bár feltételezem így volt, mert azt írod ő "küldte rád" az anyját. Hát gyönyörű, így elárult téged... Tudta jól, hogy te ezt most nem akarod, eljátszotta hogy melletted áll, közben meg ment anyucihoz panaszkodni és odaküldte hozzád, hogy lelki terrort alkalmazva megpróbáljon rávenni olyasvalamire, amire te kicsit sem vágysz.. Én ezután egyikből sem kérnék, barátomat is úgy kivágnám, mint azt a bizonyos macskát.
Kérdező egy életed van, bőven ráérsz még egy életre szóló felelősséget, stresszt, idegeskedést a nyakadba venni, nem kell ezt most meglépned. Nem vagy rá felkészülve, az meg már rég rossz, ha nyomás hatására vállalod.
válasza: válasza:"Nem magaddal szemben, az itt elhanyagolható"
Hogy mi van??? Mi az, hogy az itt elhanyagolható?! Pont, hogy ez a legfontosabb szempont!! Még csak véletlenül sem hanyagolható el, hogy a kérdező élete jó eséllyel teljes kudarcba fulladna, ha nem kívántan vállalja a gyereket. Ő már megszületett, van tudata, vannak érzései, önálló gondolatai, vágyai, álmai. Ez sokkalta fontosabb egy embriónál. Aki ezt nem látja és aki szerint ez egy tök elhanyagolható szempont, az szimplán nem 100%-as..
válasza:Fujj, de undorító viselkedés ez a barátodtól és a kedves anyóstól, már ne is haragudj.
Lelki terrort alkalmazni, zsarolni és ilyen embertelen ajánlatokat tenni.. Az eszem megáll!
És mellesleg a barátod, ha valóban ő küldte rád az anyját, a legaljasabb az egész sztoriban. Úgy kivágnám mint a huzat. Nem tiszteli a magánügyed, minden másról is így beszámol otthon?
A TE tested, TE életed, TE döntésed. Senki, soha nem kényszeríthet bele téged egy ilyen helyzetbe. És ne is hagyd, hogy kényszerítsenek.
Ha te úgy döntesz, megtartod, akkor megtartod, de ha nem, akkor elveteted.
Pluszban hozzátenném, már maga a terhesség is tud ám terhes lenni egy nőnek.
Csak magadra hallgass.
válasza: válasza:Szüld meg és garantálom, hogy boldogtalan és lemondásokkal teli 25 évnek nézel elébe. A kapcsolatod nem lesz tőle jobb, sőt, arra nagyon kevés a garancia, hogy együtt maradtok.
Vagy engedd el és lépj tovább, de ezt nemcsak az embrióra értem, hanem a féreg pasidra is, meg az élősködő anyjára. Később lehet még sok gyereked, stabil kapcsolatba, megteremtett anyagi háttérrel, úgy, hogy vágysz rá és amikor meglátod a pozitív tesztet, örömkönnyeid vannak és ujjongsz, nem pedig kétségek gyötörnek és félelem.
Álljon itt még példának ez a gyöngyszem, hogy milyen szép is a gyerekes lét:
https://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__babak..
vagy az apukáról, aki akarta a gyereket, de csak a nőre maradt:
https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__parka..
És rengeteg ilyet olvasni itt, ajánlom is figyelmedbe, mielőtt döntést hozol.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!