Nagy baj ha babánk a saját szobájában, kiságyában alszik kezdettől fogva?

Én igény szerint szoptatok és mégsem óránként kell cicire rakni.. Nem is kéri. Én miért ne lehetne máshogy is megnyugtatni a babàt? Szerinted az igény szerint szoptatott babàval az anyuka nem tud mit kezdeni? Ne viccelj 😊

Kérdező ahogy látod mindenkinek más elvei vannak

Ne halgass másra csak magadra.

A legelejétől a kiságyában alszik ennek több oka is van.

1.Mind a ketten a férjemmel forgolódunk éjszaka a férjem néha engem is eltalál a különböző testrészeivel.

2.Egymastól a két szoba egy nagyobb lépésre van.

3.Úgy is le kéne róla szoktatni egy idő után valószínűleg nem értené,hogy eddig miért lehetett most meg miért nem...

Mi azt csináltuk,hogy 3-4hós koráig mi költöztünk át az ő szobájába. De mindenki úgy csinal mindent ahogy szeretne van,akinek ez válik be van akinek az. Én pl. nem is tudnám a fiam hordozni kézben sincs el sokáig. Nos ha más megszólna,hogy az anya közelsége kell...stb. Akkor valószínű jól kiröhögném,hogy ne ossza az észt,ha semmit nem tud. Mi is össze szoktunj bújni fóleg amikor cicizik. Mindent úgy csináljatok,ahogy nektek jó. Boldog babavárást! ☺

Ne haragudj, ha kicsit erős leszek, de itt szerintem a legkisebb probléma az, hogy hol fog aludni a gyerek. Neked láthatóan lövésed sincs, milyen lesz egy csecsemővel. Ezt ott szűrtem le, mikor azt írtad, hogy mindent megteszel, hogy ápolt, tiszta, és jóllakott legyen.

Ez mind nagyon szép, de egy csecsemő nem csak ennyiből áll. Elő fog fordulni, hogy bizony hiába lesz ápolt, tiszta, és jóllakott, sírni fog. Látszólag ok nélkül. Mert csecsemő. Ezekre a helyzetekre, készítsd inkább magad, hogy lesz olyan helyzet, amit nem tudsz uralni. Ne legyél merev.

Nem a felkészülésről van szó, az nagyon becsülendő, csak szerintem hiányzik valahogy az érzelmi töltet. És igen, egy csecsemővel nagyon sokszor van az, hogy ahogy esik, úgy puffan.Kinyilatkoztatod, hogy mi hogy lesz pl. három óránkénti szoptatás, és ha a babád olyan lesz, hogy két óránként szopik kevesebbet, akkor mi lesz?Hagyod sírni?

Vagy ha szerinted jóllakott , nem fáj semmi neki, de látszólag ok nélkül sír, nem veszed fel?

Bár úgy látom, hiába próbálok magyarázni, te úgysem fogadod meg, csak azokat a véleményeket, amik neked pozitívak. Csak azt nem értem, miért tetted fel a kérdést, ha úgyis mindent eldöntöttél, és nem fogadsz ellentétes véleményeket.

Nekünk nem volt opció a külön szoba a másfél szobás lakásban, de elsősorban nem ezért aludtunk egy szobában, hanem azért, hogy együtt legyünk. Ez marha egyszerűen hangzik, de igazából csak ennyi az oka. Most kétéves, először kiságyaztunk a nagyágy mellett, aztán 8 hónapos korában beütött az őrzés. Amikor nem enged el, és a legmélyebb álmából is felébred, mert nem érzi a testmeleged vagy a bőrkontaktust. Ilyenkor szokott jönni az első szeparációs szorongás.

Ami meg a szopit illeti, ez nem csak evés. Ivás, fájdalomcsillapítás, nyugtatás, kapcsolattartás. Az újszülött nem tud mozogni, és alig lát, idegrendszerileg abszolút alkalmatlan az életre, a szopóreflexe es a szaglása gyakorlatilag a világ neki. Vannak kivételesen fejlett, vagy nagyon nyugodt babák, bar az utóbbiak izomzatát megvizsgáltatnám, mert a nagy nyugalom enyhe hipotóniát is jelezhet, amit könnyű kikezelni.

Na de visszatérve a szopira, a minden nyekkre szopi teljesen természetes az első hat hónapban. Én is ezt csináltam, es közben mindig figyeltem, hogyan fejlődik és mire van éppen készen. Néha csak megölelgettem, ha segített, akkor lépett egyet előre, ha nem, akkor ott volt a cici. Ez a természet rendje, a mell erre lett kitalálva, a cumi ennek a mesterséges pótlása, ha eleged van, de érdemes tudnod, hogy a biológiai norma a testközelség és az agyba-főbe szopizás. Ezeket tudod egyszerűbben megadni neki, ha nem vagytok külön szobában.

És ez az egész beállítódás függvénye, a szemléleted pedig a tájékozódás, az infók, és az útközben szerzett tapasztalat alapján alakul majd ki. Nekem természetes volt az, higy a gyerekemet nappal oda teszem le aludni, ahol én vagyok, vagy ahova nonstop rálátok, vagy sétáltam vele, es amíg ő a babakocsiban elaludt, addig én olvastam egy padon, vagy kirakatokat nézegettem. Aludt kanapén, ágyon, karban, ölben, kendőben, ahol érte, es ahol épp jó volt neki. A légzésfigyelő számomra értelmezhetetlen, nem is lett volna hová tenni, és egyszerűen pánikba estem a gondolattól, hogy helyettem vagy az apja helyett egy élettelen gép, egy program gondjaira legyen bízva. De ez is beállítódás, én magamat biztonságosabbnak tartom egy ketyerénél. Az első hónapokban rengeteget ébredtem mellette hogy megsimogassam. Arról nem is beszéltem még, hogy a testközelség a baba légzését, testhőmérsékletét és szívverését beszabályozza, csökkenti a kortizol hormonját. A babák természetes alvása felületes, amit könnyebb fenntartani, ha nincs egyedül, tehát szuszognak és forognak mellette mások is.

Tájékozódj, aztán ismerd meg a babád és ússz az árral.