Mennyire baj, ha a nevelt fiam (6éves) mellettem alszik?
válasza: válasza: válasza:
válasza:Egészségtelen egy gyereknek a szülők/nevelők ágyában aludni. A gyerekeknek - újszülöttnek sem, később sem, sohasem, betegen sem a szülői ágyban nincs helye!Nincs kivétel.
A nevelési tanácsadóban a pszichológus első kérdései közt: hol alszik, van-e külön helye? - nem véletlen ám!, rengeteg pszichózist szed össze azzal a látszólag(!) számára jó megoldással, hogy nem a saját ágyában alszik.
Légyszíves oldjátok meg, legyen saját ágya, kuckója, szobája - ha lehet- , este melléülsz, mesélsz neki, énekelsz, majd elbúcsúzol és határozottan kimész. El fog aludni egyedül. Lehet, hogy 1-2 napig méltatlankodik -mert egyszer sem kellett volna odavenni és mert LÁTSZÓLAG EZ JÓ és amit így éreznek a gyerekek, abból azonnal rendszert akarnak (hisztizni) maguknak.
De egy nevelőnek túl kell látni ezen a napi problémán- nevelési szempontból ez nem jó, tehát határozott vagyok és nem engedem.
de nehogy már a nyúl vigye a puskát -vagy modern verzióban: nehogy a takony himbálja az óvodást.
Tessék nappal figyelni rá, beszélgetni vele, együtt élménydús programokat szervezni - nem ilyen olcsó magad mellé édesgetéssel elérni a ragaszkodását. Ami nem is szeretett, hanem ragaszkodás-függés.
Van kúlön szobája, külön ágya, mindene van. Csak zaklatott mostanában, ezért szeretne mellettünk lenni. Ahogy leírtam, kezdjük szokatni, hogy egyedül aludjon, de amik mostanában érik szegényt, nem terheljük vele.
Nincs anyahiánya sem, sírva jón haza az anyukájától, nem akar menni hozzá. Engem tart anyának, bár ezt mindig mondom neki, hogy nem lehetek az igazi anyukája.
Mindent kipróbáltunk, helyet cseréltünk az apjával, hogy mellette aludjon, de felriadt, hogy mellém akar feküdni. Engedjem neki még amíg csillapodik a helyzet vagy már most legyünk vele "kemények" és mondjuk neki, hogy nem?
Az utolsónak a végét most olvastam el. Ez nem így van. Nem edesgetem, nem akartam mellette aludni, nekem van egy vele egyidős hugom, aki velem nőtt fel, ő baba kora ota külön szobába van, de a férjem egyedül nevelte fel a kisfiút és így "szokta meg" sajnos.
Nincs édesgetés, nincs harc az anyával, semmi féltékenység, ha erre gondolsz
válasza:szerintem határozottan fejezzétek ezt be! egyre rosszabb lesz, ha érzi, hogy bizonytalanok vagytok, hogy itt a gyenge láncszem.
Na mégis? mi baja lesz,ha egyedül alszik? Ez a természetes, meg fogja érteni.
És azt, hogy széthullt a meghitt családi helyzete- szülei szanaszét, eddigi élete romban- NEM FOGJA MEGOLDANI az hogy melletted alszik.
Ezt a terhet egész életében cipelni fogja:(((
Nem bírnak magukkal az emberek, szét kell minden családot zúzni. Lelki nyomorékká teszi ez a gyereket - normális segítséggel kell ezen segíteni, nem álságos ágybaédesgetéssel
- együtt értelmes nappali programok, beszélgetések és ha kell nevelési tanácsadó- pszichológus segítsége kell.
válasza:Leírjam ujra, hogynincs szó édesgetésről?
Nem ment tönkre a gyerek abba, hogy szétmentek a szülők. Az rossz neki, hogy fél az óvodába menni, mert fél, hogy elviszi az anyukája. Mert csak onnan tudja elvinni,tőlúnk nem,mert a kicsi sír, mmrglátja. Az anyuka terrorba tartja otthon, kiabál vele, veri őt. Vannak programok, mindenhova egyútt mrgyünk, jól érzi magát, semmi baja nincs. Ezért indítottunk el a gyerekelhelyezést.
válasza:Rendben, értem, szaranya, te meg tökéletes - de akkor legyél valóban tökéletes: szoktasd le erről az apa által kialakított rossz szokásról.
Nem fogja megoldani a problémáit, hanem elmélyíti.
Ennyit tudtam segíteni,befejezem, mert csak agyba-főbe lepontoznak az együttalvóhívők és rühellem.
Nekem ez a tapasztalatokon nyugvó, határozott véleményem.
Szia, ügyes legyél.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!