Mit tegyek, hogy végre normálisan aludjon éjszaka?!?!?! Nem bírom az éjszakákat, már utálom ezt a egészet.
Eddig a legtöbb, amit egyszerre aludt, talán 3 óra volt. De egy kezemen meg tudom számolni, hányszor volt ilyen. Nem aludtam már olyan rég óta, hogy belebetegszem már. És itt nem hónapokra gondolok. A gyerekem nem éhes, nem szomjas, nincs semmi baja. Egyszerűen csak felébred, felül, beveri a fejét az ágyba (ami le van takarva takarókkal). Egyszerűen rossz alvó. Én is az voltam mindig, ezért ébredek minden apróságra. Apuka alszik nagyokat, sosem kel fel hozzá, hétvégén sem. Aludni akarok végre egy huzamban legalább 7-8 órát... De este, amikor megyek lefeküdni, már rettegek, mert tudom, hogy amint elalszok, ő ébred. Minden egyes éjszaka azzal telik, hogy óránként kipattanok az ágyból az ordításra.
Megfelelő a hőmérséklet és a páratartalom is. Ilyen időben kétszer megyünk sétálni, lefárasztom, de semmi. Ha 8 altatom, ugyanaz van, mintha 10-kor teszem.
Egyszerűen nem bírom már, türelmetlen vagyok és fáradt.
Napközben meg nem bírok elaludni, egyszerűen nem megy. Nekünk senkink sincs, aki el tudna jönni kicsit besegíteni.
Hogyan, mivel érjem el, hogy aludjon végre????
Igen, ezt sosem értettem. Van akinél mindent megold a kenguruban való hordozás, az én gyerekem 3 percet nem volt benne.
De ennek a hátrakötősnek utánanézek, talán találok egyet használtan, kipróbálás céljából!
Vegyük külön a két problémát. Az egyik a te alvászavarod. Arra pszichoterápiától a meditációs módszereken át a gyógyszeres kezelésig sokféle megoldás van - ezt magadnak kell kikísérletezni, illetve magadban kisebb kárt teszel mondjuk gyógynövényes kísérletezéssel.
Gyereknél nem igazán javasolnám a gyógynövényes, gyógyszeres beavatkozást, mert azzal egyrészt károsíthatod is, másrészt végképp nem tanul meg önállóan aludni, csak gyógyszeres segítséggel - könnyű akár fiatalkori függőséget is kialakítani, szerintem ez veszélyes út.
A fejbeverésről. A lányom 8 hónapos, ő is be szokta verni a fejét néha az ágyba. Viszont nem látom, hogy akkora trauma lenne. Pár mp sírás (ijedtség) után magától abbahagyja, konstatálja, hogy beverte a fejét és utána foglalkozik mással.
Ha kap egy pozitív megerősítést, hogy ilyenkor "illik" hosszan és panaszosan ordítani, akkor azt fogja tenni.
Szerintem ennél kicsi az esélye, hogy tényleg baja essen, így én a helyedben erre nem reagálnék. Persze, ha a földre esik le, vagy álló helyzetből vágódik hátra, az más tészta, akkor nyugtatni és vizsgálni kell.
Próbálj minél ritkábban bemenni hozzá, tényleg csak nagyon indokolt esetben.
Megértem, hogy milyen, ha az ember felébred és beindul az ébredés miatti kortizolözön. Én magam is rossz alvó vagyok. Eleinte a fejem mellett volt a bébiőr, fél óránként felébredtem mocorgásra, nyammogásra, nyöszörgésre, halkabb - álmában - sírásszerűségre. Aztán meguntam, a bébiőrön lejjebb vettem az érzékenységet és a hangerőt, így ezeket nem hallom. Ha ordít, azt meg bébiőr nélkül is.
A kevesebb bemenetel mellett javaslom, hogy a saját alvászavarodra is keress valamilyen megoldást, tényleg széleskörű az igénybevehető lehetőségek tárháza. Nekem pl. pszichoterápia segített kicsit, úgymond átállítottam azt a feleslegesen magas "riasztási szintet", ami miatt azonnal felültem az ágyban minden zajra.
Kedves utolsó válaszoló!
Igazad van, amiket írtál. Tavaly év vége felé láttam be, hogy a gyerekemnek sem jó egy kialvatlan, mindig fáradt anyával együtt lenni a későbbiekben. Éppen ezért a nevelési tanácsadóval erről is szoktunk beszélgetni (az ő foglalkozása felnőtt pszichológus volt korábban, csak tovább szakosodott). A téli szünet miatt csak január végén megyek újra hozzá, de sok-sok hónapba fog telni, mire javulás várható az én alvászavaromban. Ez az én mentális problémám, ami a régi családi hátterem miatt alakult így.
Addig is megfordult már a fejemben, hogy kint alszunk a másik szobában, lányom pedig a sajátjában. Így nem hallanám az apró hangokat, csak a sírást. Van légzésfigyelője, emiatt nyugodtabb vagyok. Csak nem is tudom.... olyan furcsa a tudat, hogy nem vagyok képes a saját gyerekem mellett aludni, rakjam egyedül a szobájába...
Rengeteg csecsemő alszik külön, semmi bajuk tőle.Abszolút szoktatás/megszokás kérdése.
Én abból indultam ki, hogy ha tényleg baj van, akkor vagy a légzésfigyelő, vagy a gyerek üvölt. Az látszik tényleg a legjobb megoldásnak, ha te, amint tudsz, szakmai segítséget kérsz, a gyerek pedig saját szobát kap.
A leírásodból azt veszem ki (tévedhetek pár sor alapján, ne vedd szentírásnak), hogy a saját lelki gubancaid egy részét vetíted ki rá. Tehát ténylegesen nem az ő alvásával van gond, hanem inkább a saját lelkivilágoddal. Túl magas stressz szint, amit önmagában a gyerekkel járó dolgok is okoznak, illetve írtad, hogy korábbi feldolgozatlan traumák is munkálkodnak benned.
:-)
pont mert pedagógus vagy !
szerintem felejts el mindent amit ott tanítottak neked a gyerekekről
a saját gyerek egészen más :-D
még véletlenül se úgy akar nevelni !
a húgom is tanárnéni és ö is megszívta ezt ... csak a második gyereknél jött rá h nem könyvből kell gyereket nevelni :-)
a Sedatif PC homeopátia - nem gyógyszer - vagy használ vagy nem, de ártani nem fog !
persze nem szabad csodát várni kell neki 1 hét mire kifejti a hatását rendesen :-)
ha gondolod keress gy homeopátiás orvost alkati szerért
esetleg tégy a szobájába levendulát - az illata is nyugtató - elég egy picike !
Homeopátia=placebo hatás.
Hát, egy próbát megér, a hit tényleg csodákra képes :) De azért továbbra is a pszichológust javaslom, kézzelfoghatóbb eredményt fog hozni. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!