Idióta vagyok, amiért nem akarom, hogy a kisbaba az ágyunkban aludjon?

Ameddig nincs gyereked, addig nem lehet elképzelni sem, hogy mit hogyan jobb csinálni- Nekem is csak részben jöttek be dolgok, részben tudtam magam tartani. A fiam pl. születése óta alszik éjjel és nagyon jól, csak éppen vándorol álmában és csattan az ágyhoz. Ha nem pakolom vissza 3x éjjel, akkor előbb utóbb felébred. Nekem a lépcsőn rohangálni hozzá félálomban katasztrófa volt, úgyhogy kanapén alszok a közelében, hogy tudjak reagálni és végigaludja az éjszakát továbbra is. Apa egyszer nem kelt fel 9 hónapja a gyerek miatt, mert előbb reagáltam éjjel a helyzetekre és nem rajta keresztül ugráltam, mielőtt bármit is hallhatott volna az egészből.

Ezt mondjuk nem így képzeltem el, de reggelente bevackolok mellé is, mielőt elindulna dolgozni :)

Szerintem ne tervezgess előre. Ha nyugis babád lesz, akkor menni fog a külön alvás. Ha egész éjjel cicizős, vagy óránként ébredős, akkor az együttalvás mellé még kell egy nagymama aki nappal dajkálja a babát, amíg te alszol pár órát, hogy ne szédülj el.

Ha előre eltervezed, nehéz lesz feladni, vagy ragaszkodni az elveidhez. Nem az elvek a lényegesek, hanem az élhető élet, a babának a boldog gyerekkor, neked az érzés, hogy életet adtál egy boldog emberi lénynek.

Erett, felnott emberek hazassaga/kapcsolata attol nem tud tonkremenni, hogy egy agyban alszanak a gyerekukkel. Ha tonkremegy ettol a kapcsolatuk, akkor ott valami hibadzott - a kapcsolatban, ill. anyaban, apaban egyarant.

Viszont mindenki ugy altatja a sajat gyereket, ahogy akarja (akar jo az a gyereknek, akar nem).

Az hogy következmèny lenne csak meg fog vàltozni, pont azèrt mert anya leszel, ő lesz a vilàg közepe!

De abban egyet èrtek hogy èn is eldöntôttem hogy hagyok magunknak intim szferàt akkor is ha 60x kell kelnem...

Soha nem vettem az àgyunkba aludnia picit most 7hónapos. Ha kell felvàtva kelünk hozzà de megvanak a hatàrok, èn hiszek abban hogy a picinek is jobb hogy van àgya, helye, nyugalma. Èn sem fèlek hogy ràfekszek, vagy hogy kap levegőt, miközben köènk esve főleg a mi kifújt pàrànk esik rà. Köszönöm tökèletese működik, kiegyensúlyozott nevetős baba, ès mi is össze tudunk bújni, nem vitte el az identitàsom teljesen az anyasàg, felesèg is vagyok. Minden reggel vigyorogva kell, ès csak a reggeli kàvèzàs idejère kerül az àgyunkba.

Amint anya leszel, rájössz majd, hogy de igen... a gyermek lesz életed szerelme és célja :)

Az én kislányom 11 hónapos, egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor aludt a mi ágyunkban. Amíg éjszaka keltünk szopizni, az első 2 hónapban, akkor fordult elő, hogy néha bebújtam vele a mi ágyunkba, ott szopizott, és úgy aludtunk el. De amúgy a saját ágyában alszik, nappal, és éjszaka is.

Nem akartam közénk szoktatni, az nem kényelmes neki, és nekünk sem, pláne nem hosszú távon. Ettől nem vagyok rossz anya! A kislányom csodaszép, jókedvű, kiegyensúlyozott, boldog baba. Semmi hátránya nem lett abból, hogy nem velünk alszik.

Mindenki úgy szoktatja a babáját, ahogy neki jó!