Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Altatás » Ez lehet a szeparációs szorongás?

Ez lehet a szeparációs szorongás?

Figyelt kérdés
Kisfiam 17 hónapos lesz. Hosszú ideje olyan jól működött az elalvás, puszi egy-két perc simogatás,kijöttem míg ébren volt és hosszabb rövidebb idő után elaludt.Most pár napja ha már elindulok az ajtó felé,elkezd sírni ha kimegyek és várok kicsit tuti nem hagyja abba,addig kell bent lenni amíg el nem alszik,de eleinte akkor is csak áll a kiságyban,rámhajtja a fejét,bújik,ha fekvésbe leteszem már attól kétségbeesik és felpattan. Napközben semmi jele,elvan a játékaival amíg én csinálom a dolgom,de ez az alvás.....tnap azért sírt mert nagyon fújt a szél és rázta a korlátot,félt,most mennek a motorok meg a mentő,akkor sír fel,holott eddig le se tojta,ha álmos volt aludt.Egy kicsit mindenkitől megszeppen ha vendégek jönnek,múltkor mikor meglátta a barátnőmet és a két éves kislányát az ajtóban,fél óráig a nyakamba mászva magából kikelve ordított és dobálni akarta őket. Meddig tartott ez nálatok?És hogyan kezeltétek?Nem akarom h hozzászokjon h az ágya mellett dekkolok de teljesen magára sem akarom hagyni. 1 éves koráig szinte sosem aludtunk semmit,rettenetes alvó volt,aztán nagyjából helyrejött,bár az éjszakákat nem aludta végig,d már csak egyszer kelt.Nem akarom h megint teljesen ő irányítson minket,mert sokszor mikor bemegyek hozzá elkezd vigyorogni meg marha elégedett lesz h az van amit akar.Ezt nem akarom de egyedül sem akarom hagyni ha tényleg fél. Vhogy gyorsan túl kéne ezen esnünk,mert 2 hónap múlva jön a tesó.
2014. márc. 20. 12:09
 1/2 anonim ***** válasza:
Szerintem ez már nem a szeparációs szorongás időszaka. Az enyém most 18 hónapos és ő is kb. 1-2 hónapja bújik hozzám, ha egy idegen közel merészkedik hozzá. Nagyon félénk lett, korábban egyáltalán nem bújt. Szerintem ez is egy fázis lesz, amin majd túllesznek, vagyis kinövik. Sajnos tanácsot nem tudok adni, az enyém éjszaka most is jól alszik.
2014. ápr. 2. 01:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 melcsiboszi ***** válasza:
Nekem bevált az, hogy elmondtam neki, hogy itt vagyok, nem kell félnie, stb. de nem maradtam ott mellette, hanem úgy helyezkedtem, hogy lásson (nálunk az ágyából ki lehet látni a konyhába), és beszéltem hozzá, hogy ne féljen, itt vagyok, ne sírjon, aludjon szépen, stb. Ha nagyon nem akart elcsitulni, pár perc múlva bementem, de nem vettem ki az ágyából, csak kintről simogattam, puszilgattam, megöleltem, újra elmondtam, hogy ne féljen, itt vagyok, látni fog a konyhában, stb. Pár nap vagy egy-két hét múlva abbahagyta. Most múlt 3 éves, és nagyon jó alvó. A szeparációs szorongás korábban jelentkezik, pl. a 10 hónapos kislányomnál... :/ Remélem, tudtam segíteni!
2014. ápr. 12. 18:21
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!