Hogyan lehetne a 3 éveset "leválasztani" anyáról?

Nyáron múlt 3. Kicsinek rengeteget bukott, refluxos volt, akkor aludtunk kb csak, ha velem/mellettem volt, ezért szépen meg is szokta, hogy mindig ott vagyok. Most külön ágya van de egy szobában alszunk, úgy tűnt ezt szépen el is fogadta. Tavasszal született tesója aki most 5 hónapos. Amíg a kórházban voltunk gond nélkül aludt mással egy héten keresztül, apával és nagymamával is. Előtte is ha én otthon voltam akkor persze nem aludt el az apjával, de legalább vègigaludta az éjszakát az ágyában. Kb 2 hónapja kezdődött ez, hogy ébred éjszaka, anya hol vagy és már ott is van mellettem, tapad rám. Nyilván a kicsit is szoptatom éjszaka (vele is nehezek egy ideje az éjszakák), féltem nehogy őt is megrúgja, ráfeküdjön, bármi. Most a kicsi épp beteg, persze rám van tapadva ő is és csak akkor alszunk valamennyit ha érzi a közelségemet, így is óránként fent vagyunk. Ez tegnap már addig fokozódott, hogy éjfél körül felkelt a nagy és sírt, hogy feküdjek oda mellé. A kicsit rendeznem kellett, gyógyszert adni, tisztába tenni, tudjátok milyen ilyenkor. Ahogy elaltattam volna, sírt a nagyobb, hogy menjek oda és ez ment 1.5 órán keresztül, vagy 5x felébredt és elaludt a kisebb, ahogy letettem volna rögtön orditás a nagyobb részéről hogy anya gyere. Férjemet nem fogadja el, mondhat neki bármit. Amúgy is ilyen anyás korszaka van, mindent csak én csinálhatok, már akkor sem hajlandó pl kezet mosni ha nem én kapcsolom fel a lámpát a fürdőben. Erősen dackorszakol is még. Borzasztóan ki vagyok merülve és fogalmam sincs, mit csináljak.