Akinél az elején babaöbölben aludt a pici mellettetek, hogy viseltétek mikor külön szoktattátok?

Nem viseltem valami jól, bár én fokozatosan szoktattam magunkat a különváláshoz :D 3 hónapos koráig aludt a babaöbölben velem, és napközben is mindig mellettem volt a kanapén babafészekben. Eleinte napközbenre a kiságyba raktam aludni, babafészkestül aztán anélkül, ezt elég könnyen megszoktam, bár kb 5percenként szaladgáltam be a szobába nézni, hogy megvan-e még. Aztán estére jött az a rész, hogy amikor elaltattam estére, akkor a kiságyba raktam, aztán miután már én is mentem aludni, az első ébredése után vettem csak magam mellé. Azután már egyre később és később, és így végül megszoktam, hogy nincs mellettem. 11 hónapos, most csak akkor veszem magam mellé, ha különösen vacak az éjszaka és sokszor kel (fogzás miatt pl), de őszintén szólva most már úgy veszem észre, hogy annyira nem segít már az együtt alvás, max ha végig a szájában van a mellem, szóval már kezd kényelmetlen lenni nekem is az összebújás, még ha amúgy imádok is így aludni vele. Csak az nekem nem igazán alvás, mert ugyanabban a pózban feküdni órákig, kitekeredve, hogy nehogy ráforduljak, annyira nem vicces :D

De megmondom, hogy csak az első 1-2 éjszaka volt furcsa, amikor külön raktam. Jó, nálunk a kiságy az még mindig a mi szobánkban van, csak a másik végében, szóval nem saját szoba, de akkor is messzebb alszik, mint az összebújós-babaöblös változatnál. De ha jól alszik a saját ágyában is (szerencsére az én lányom jól alszik ott is, ha alszik, neki igazából úgy látom, hogy mindegy), akkor azért érezhetően kényelmesebb külön aludni. És azért ezt elég hamar megszokja az ember, na :D

#12 akkor minek keverted ide a vadakat te ostoba?? Mert te írtad továbbra is nem én.

Nem, nem fél a veszélytöl sem mert azt se tudja mi az. Egy csecsemő az ég áldjon meg. Hónapokig abban a tudatban van hogy az anyja meg ő egy ugyanaz a személy ezért van szüksége az anyja közelségére, nem azért mert ő eljutott oda agyban hogy jajjj nem tud mozogni és akkor most ő veszélyben van. Meg megeszi akármi is🤦‍♀️🤦‍♀️

Tedd már meg hogy nem oktatsz másokat mert rohadt égő

Nem írtam vadakról, azok a gúnyos válasz kommentekből vannak. Vadállatokat írtam.

Annyit írtam, hogy másképp látom mint a hármas, aki szerint a szülők igénye az együtt alvás. Mondtam ezt úgy, hogy mi nem aludtunk együtt, szóval az utána lévő bunkó kommenten húztam fel magam szerintem teljesen jogosan.

Egy kisbabában még azok az ösztönök vannak meg amik az őskorban is voltak. Tehát ha egyedül van sír, ha éhes sír, stb. Így marad életben, hogy jelzi az igényeit. Nem tudatosan persze, és ez anno a túlélést szolgálta. A modern korban kamera meg légzésfigyelő meg társai miatt nincs szükség feltétlen az együtt alvásra, csak mivel ő még ezt nem tudja, ezért igényli a testközelséget, együtt alvás formájában. Ezért mondtam, hogy nem értek egyet a hármassal. Annyival még kiegészíteném, hogy van igény a szülők részéről is persze, de senki se mondhatja, hogy a babákat elég letenni valahol és elvannak, nem?

Kinél mikor múlik el ez az igény, van akinél alapból nem is nagyon van meg. A kérdező 4 hónapos gyerekénél nincs meg erre az igény már a baba részéről.

Erre érkezett jópár gúnyos komment tőletek, kinevetve, vadakról beszélve, stb. Én meg lebutáztalak téged, vagy a másikat, tök mindegy.

Befejezhetnénk végre? Unalmas nagyon, és lenne jobb dolgom.

15, és hol laksz, a Buckingham-palotában, hogy a szomszéd szobából nem hallod a sírást?

Egy gyerek sem kéri, hogy a szülővel alhasson. A szülő kényelme ez.