Hogyan szoktassam le a cicin alvásról?
4,5 hónapos a kislányom, kb 1,5 hónapja voltak gondok az evéssel, keveset evett, (bár hízott szépen, nem sokat, de a minimum megvolt) védőnő javaslatása elkezdtem fejni is, és evés után azt még odaadtam neki. 2-3 óránként evett akkor. De csak cumisüvegből fogadta el a pótlást, se kanállal, se pohárból. Nagyon rákattant a cumisüvegre 2 nap alatt, nem akart egyáltalán cicizni, csak ordított felette, fejni nem tudtam annyit, hogy elég legyen. Ezért inkább egyik reggel ezt meguntam, és abbahagytam a fejést, csak cicit kapott. Volt egy kis sírás, de pár nap alatt visszatért a rendes szopizáshoz. Viszont, azóta meg rákattant a cicire :D Képes lenne egész nap rajta lógni. Max 1 órát bír ki cici nélkül, de inkább fél órát, és akkor is 1-2 órát rajta lóg, és csak így alszik. Ha elveszem, egyből felébred, és elkezd nyávogni. Így viszont rengeteget elkezdett bukni. Ezelött sosem, vagy nagyon ritkán volt bukás. A büfizések így is megvannak, bár csak miután kialudta magát rajta. A cumit nem fogadja el, van 3 fajta is, de mindet kiköpi.
Segítsetek valahogy, hogyan tudnám erről leszoktatni?
Szeretném még szoptatni, van tejem, felesleges lenne tápszerezni.
Köszönöm, holnap el is kezdem valahogy szétválasztani az alvást és a cicit.
De olyan rossz látni, hogy felveszem, és keresi, én meg nem adok neki.. De igaz, hogy még most kell valahogy változtatni.
A furcsa az, hogy minden szoptatási tanácsadó, meg akik még ezzel foglalkoznak, azt mondják, hogy jól csinálom, annyit legyen cicin amennyit akar, komfortszopizzon is stb. De komolyan, ki bírná ezt sokáig?
Komolyan, itt mindenki drasztikusan elvenné a cicit egy 4,5 hónapostól??? "Tanuljon rendet az a gyerek"
Nálam kevesen bírták rosszabbul a szoptatást, a kötöttséget, az anyasággal járó megszűnt életet, de tudatosítottam hogy az első fél év az ő igényeiről szól, hogy ennek milyen hosszútávú előnyei vannak. Igen, rövidtávon nekem qva sz.r volt. De ha logikusan belegondoltam, megérte. Aztán ahogy beindult a mozgásfejlődés, a világ kinyílt, cicizni sem akart annyit. Plusz jött a hozzátáplálás. Én ennyi idősen még biztos nem kezdenék el trükközni és belekényszeríteni valamibe amit ő nem csak, hogy nem akar (mert az egy dolog, meg lesz még sok ilyen az életben) de nem ért és esélyed sincs elmagyarázni. Sírások árán bele fog szokni, törődni. Kérdés, ez ér e annyit, mint még 1-2 nehezebb hónap?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!