Most már csak a sírni hagyás segíthet, vagy mit tehetnék?
9 hónapos babám nagyon rosszul alszik. Mindig rosszul aludt, de most már vagy 1,5 hónapja még rosszabb. Nem jön a foga, még nincs szeparációs szorongása, semmi olyan, amit rá tudnánk fogni, hogy okozza. Na jó talán annyi, hogy most épp meleg van.
Korábban legalább 2-3 órát eltöltött esténként a kiságyban, mielőtt jött a gyakori ébredés és visítás. (Csak akkor jutottam oda, hogy zuhanyozzak, vacsorázzak stb.) Mindig csak és kizárólag a cicizés nyugtatta meg, azon hajlandó elaludni nappal és éjszaka is, máshogy nem. Apja, nagyszülei is mindent megpróbáltak már, de másfél óra altatás után 5-10 perc alvás a maximum, ami egyéb módszerrel ment, vagy eleve el se aludt és sírt.
Mostanában viszont még ez sem működik, mert este 2-3 órát altatom, de nem tudom átrakni a kiságyba, mindig rögtön sír és nem érdekli, hogy simogatom, puszilgatom stb. Megint kiveszem, cici, mély alvás, megint kiságy, ordítás... Éjfélkor megkérem a férjemet (aki 4:30-kor kel), hogy fogja meg, gyorsan eszem valamit és magam mellé rakom a franciaágyba. Igy nem sír, de én nem alszom, mert sosem tudtam oldalt fekve aludni, fáj a gerincem meg a csípőm tőle. Picim pedig nem engedi, hogy elforduljak, mindig felébred arra, hogy megmozdulok és kéri a cicit. Mellettem is gyakran forgolódik, rugdosódik éjszaka, de legalább nem sír. Gondolom így is keveset alszik. A férjemmel már szinte nem is találkozom, nagyon szeretjük egymást, de őszintén szólva, ha ez így folytatódik sokáig, nem is lepődnék meg, ha tönkremenne a kapcsolatunk, ezt nem lehet így bírni.
Szerintetek ha kiságyban hagynám az esti cicizés után a picit és utána pár percenként megsimizné valaki, ameddig abba nem hagyja az ordítást, az segíthetne? Tudom, nem illik ilyet, de tönkremegyünk mindannyian különben. Az se jó egy gyereknek, ha tönkremennek és szétmennek a szülei, nem csak a sírni hagyás okozhat károkat....Ha hetekig tartana ez, még kibírnám valahogy, de hónapok óta...Napirend változtatást is próbáltunk meg mindent amit csak el lehet képzelni. Nappal egész ritkán cicizik (persze mást is eszik), de éjszaka nem tudom, miért ragaszkodik hozzá ennyire. Kérlek, segítsetek!
Védőnőt kérdeztem, azt mondta, szerinte 2-3 éves koráig ilyen cicizés lesz. Na, addigra már nem tudom hol leszek, ha ez így folytatódik.
". Nem kisbaba már, kicsit lehetsz vele keményebb."
Akkor micsoda,ha nem kisbaba??
Ezért nem kéne nyomni az iszsz baromságot, mert valahogy az ilyen kimenetelről senki sem beszél.
Válaszd le, teljesen, reggel este tápszer a köztes meg mehet rendes kaja.
Akkor rendben lesz.
Köszönöm a válaszokat. Volt, hogy később kezdtem altatni, nem is egyszer. Nem segít. Ha matracon szoptatom, miért könnyebb kivennem a szájából, mintha a franciaágyban lévő matracon szoptatom?
Mielőtt áttenném a kiságyba, természetesen megvárom, hogy mélyen aludjon.
Nem tudom, hasznos lesz-e a válaszom, mert konkrét tanácsom nincs, de az írásod visszahozta a saját emlékeimet a gyerekeim ilyen koráról. Mindkettő ezt csinálta, és rettenetes volt. Én is megpróbálkoztam mindennel, a sírni hagyással is, de nem segített (ez lehet, segített volna, ha pár napig következetesen nem megyek be hozzájuk, de azt nem akartam, nem is lett volna rá lelkierőm.)
Az viszont nem igaz, hogy 2-3 éves koráig így lesz. Nekem mindkettőt sikerült 1 éves kora körül leszoktatnom úgy, ahogy te is szeretnéd: hátsimivel, ringatással stb. 9 hónaposan is próbáltuk, akkor nem ment. Utána normalizálódott a helyzet, és nem szoptak 3 évig.
Okos megoldást nem tudok, mert amit itt is javasoltak (tápszer, cumi, tápláló vacsi stb.) nem jöttek be. Csak az idő segített. :(
Nem vagy egyedül, kitartás!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!