Miért kell ennyit foglalkozni a zabálással? Illetve a nem zabálással?

azért, mert minden termék agyon van reklámozva, és a legtöbb kaját telenyomják egészségtelen ízanyagokkal, meg fehér cukorral és liszttel... így persze mind finom lesz, a gyorsan felszívódó szénhidrát pedig az egekbe dobja a vércukrod és az inzulinszinted, de amilyen hamar jött, úgy ki is ürül a szervezetből, az inzulinszinted viszont még mindig magas. baromi éhes vagy már 1-2 órával az ebéd után, pedig rendesen betermeltél a bolognaiból meg a csokiszószos-habos-lekváros-pudingkrémes piskótából. és mi a megoldás? ismét enni... persze ismét fehér lisztből és finomított cukorból készült üres kalóriákat (csipsz, csoki, kekszek), hogy aztán megint éhes legyél pár óra múlva. ördögi kör, főleg, ha hozzátesszük, hogy mindezt a tévé előtt ülve követed el. nézed a 180/45-ös gebe modelleket, és termeled be a sok szénhidrátot. persze az, hogy kimenj, sétálj egy órát az erdőben, vagy elmenjetek túrázni a családdal, már meg se fordul a fejedben, hisz épp a kedvenc sorozatod megy. szép lassan malaccá hízol, holott te is szeretnél modellvékony lenni, szeretnéd, ha a férjeden kívül másnak is tetszenél, aki egyébként szintén egy lihegő hájtömeg. és akkor jönnek a csodadiéták, csodaszerek, mert a mai emberből kifogyott az akaraterő, és az, hogy valamiért igazán küzdjünk, hogy igazán odategyük magunkat. megszoktuk, hogy egy kis pénzért mindent azonnal megvehetünk. hogy nem kell érte a kisujjunkat sem mozdítani. persze a fogyás nem ilyen, de hála a fogyasztószereknek, a 13 napos koplalásnak és a tévé előtti további tespedésnek még többet mutat a mérleg, mint kiinduláskor. mi erre a vigasz? egy nagy zabálás, mert már úgyis mindegy. közben a gyereked az éjszakát járja, 15 évesen minden étkezés után hánytatja magát, mert a suliban kövérnek tartják a 170/45kg-ját, neked viszont erről fogalmad sincs, mert már annyi időd sincs, hogy leülj vele beszélgetni... aztán öregkorodban (vagy akár még fiatalon is) jönnek a betegségek, koleszterin, vérnyomás, szívproblémák, cukorbetegség...

Szép jövő ez, és sajnos egyre több ismerősömnél fedezem fel ezt a fajta hanyatlást... így tisztelet a kivételnek, aki nem esik bele ebbe az ördögi körbe, és tesz valamit az egészségéért!

Én voltam anno az a 15 éves gyerek aki hánytatta magát étkezések után, mert egyenesen rettegtem az elhízástól. Anyámék tudtak róla, de nagyon lázadtam ellenük. De most nem is ez a lényeg.

Már vége, de még mindig nagyon nehéz tartanom magam sokszor, 21 éves fejjel. Ma már edzek heti 5-ször, és próbálok semmi fehér lisztes, cukros cuccot összeenni, sok zöldséget, sok húst, magokat stb. Nem is ez a nehéz. A lelki része, hogy nekem a 173 ceenti 59 kilómmal dagadéknak kell éreznem magam, mert a csapból is ez folyik, hogy ha nem max 50 kiló vagy, akkor egy utolsó tehén vagy, és ásd el magad kb.-,-

Én meg erre nagyon érzékeny vagyok, és sokan mások is. Én azt mondom, a nagy részéről a média tehet. Reklámozzák a finomabbnál finomabb ételeket, közben mindenhol csont sovány nők tekintenek vissza rád. A reklámok, filmek, plakátok, címlapok, stb. Ahogy az első is leírta, így nem csoda, ha beteg a társadalmunk. Fogyasztói társadalom, hiába, sajnos nagyon szomorú dolog ez, de nem hinném, hogy változna, csak rosszabb lesz. Az emberiség nagyon kezd elkorcsosulni, szépen lassan elvesznek az igazi értékek...