Mit csináljak, ha nálam pótcselekvés az evés?

Le kell róla szokni. Sajnos nem könnyű. Nagyon ott kell lenni fejben, és tudatosítani, hogy az ételeket bár ajánlatos élvezhetővé tenni, finommá, és nem kell megvonni mindig mindent, alapvetően arra valók, hogy tápláljanak, és nem érzelmek kezelésére, meg egyéb dolgokra.

Két fogyókúra közt nekem is voltak olyan időszakaim amikor besokalltam, hogy le kell mondanom csomó finomságról, meg eleve borzasztó rossz módszerekkel próbáltam lefogyni, esélytelen volt hosszútávon. Komplett tiltólistáim voltak, miket nem szabad enni.... x hétig, hónapig ment, de aztán nem bírtam és nagyon rosszul is éreztem magam. Többnyire amúgy koplalással próbálkoztam. Élből kudarc.....

Sok egyéb változás mellett nekem az segített, hogy nem fogyókúrázom, befejeztem. Teljes életmódváltáson estem át, találtam egy nekem teljesen megfelelő diétát- rendszeresen mozgok, de nincs tiltólista. Amit szeretek azt eszem. DE szigorú mértékletességgel. Pl kis mennyiségben a kedvenc régi édességeimből valami, és a kedvenc csipszeimből 2 zacskó. Havonta egyetlen egyszer. Ez nekem egy olyan átmenet ami segít a lelkemnek tartani az étrendem, mert tudom azt, hogy nem kell ezekről egész életemre lemondanom, csak megszorítások vannak, amik az egészségem érdekében szükségesek. Ritkán/keveset.:) Nekem ez bevált.

Továbbá hónap közben cukormentes édességeket is eszem, de azt is szigorú mértékkel. Nekem erre azért volt szükségem, mert valamiért a gyümölcsöket nem bírja a gyomrom, mindegyiktől rosszul leszek, fájdalmas gyomorgörcsök, hasmenés...az édes íz viszont nagyon hiányozna, és veszélybe kerülne a diétám. Hát ennyi részemről. Lassan 5 hónapja csinálom, bármiféle félreevés nélkül, amikor azt én magamnak amúgy nem engedem meg. A havi egy csalónap ugye amit említettem. A diabetikus édességek pedig kis mennyiségben beleférnek. Pl 3 kocka diabetikus csoki, vagy 3db ilyen cukorka, 1 db csokis keksz, vagy 1db nápolyi stb stb. Többféle fajta diab édesség, többféle íz, és számomra elég változatos. Hónap közben eszembe se jutnak a cukros édességek, diabetikusból pedig megtartom a mértéket 1 csalónap között.

Le a kalappal az előtt, aki őszintén semmi ilyet nem eszik, de nekem az úgy nem megy. Rengetegszer próbáltam. Ahhoz nincs akaraterőm. A mértéktartáshoz van. De ahhoz is alapvetően az kellett, hogy egy rendes étrendet tartsak, ne koplalva csináljam, mert az sem tartható egy életen át. Inkább választom a kisebb rosszat, mint azt, hogy jojoeffektusok sorával éljem le az egész életemet, már ami még van, mert ezekkel nem tudtam lefogyni. MOST viszont látok rá esélyt, mert ezzel az életmódváltással nagyon jól érzem magam, nem csak a fogyásról van szó, hanem az általános közérzetemről. Majdnem 20 év bőven elég volt a fogyókúrázásból, nem volt sem eredményes sem tartós. Többet nem csinálom.

Így a válaszod alapján szerintem lelki okai vannak az evésednek. Nekem a sikertelen próbálkozások persze betettek elég rendesen, az se volt egy utolsó dolog, de ugyanannyira ettem az ízek miatt is olyasmit amit amúgy nem kéne azokban az időkben amikor épp belefáradtam 1-1 fogyókúrába, és akkor hónapokig nem érdekelt.

A lelki okokat kell megtalálnod elsősorban, érdemes lenne pszichológus segítségét kérni. Ilyen napi 3 tábla csoki jellegű mennyiséget, meg fél kiló krumplit még én sem ettem anno.

Nem tudom van -e valami hobbid, vagy szabadidős tevékenység. Én pl sokat olvasok, ha könyv van a kezemben tuti nem eszem, mert félek hogy összekenném, aztán sorozatokat nézek neten- ami közben pl tekerek szobabiciklin, edzek, így megint csak nem eszem:)