Tudnátok írni valami motiválót? Nem értem, miért vesztettem el az önuralmamat, és iszonyú bűntudatom van.
Tavaly nyáron nagyon szépen lefogytam, 55 kg-ról (a legmagasabb súlyom 57 volt) 46 lettem (167 cm)
Ezt a súlyt kalóriaszámlálással tök jól megtartottam, 3 hónap alatt talán 2-3 csalónapom volt csak
Aztán ünnepekkor engedélyeztem magamnak 9-10 nap folyamatos zabálást, gondoltam, 1-2 kilónál több nem jöhet fel, mivel fogyás előtt napi kb 3000 kcallal híztam évente 3-4 kg-ot
Ehhez képest 50 kg lettem
Azóta sajnos még híztam, 53 vagyok jelenleg, 54 voltam de szerencsére fogytam egyet. Az is majdnem 2 hétbe tellett, mivel hétvégenként mikor semmi nem tereli el a figyelmemet+itthon mindig péksütik meg csokik vannak egy csomót eszem, ma is volt vagy 3000 kcal, egyébként -1200-1300-at eszek
És már érzem, hogy holnap sem lesz a diétából semmi, mivel reggelire csokis kalács van itthon... Ha megmondom anyámnak, hogy diétázom, kiakad, mert szerinte nem kellene fogynom
Közben meg elszomorít, hogy közelebb vagyok a legmagasabb súlyomhoz már, mint a legkevesebbhez, és ha meglátom a combjaimt, sírni tudnék, régen olyan szép nagy rés volt köztük, most meg épphogy 2 ujjnyi... Na meg ha suliban látok egy nálam vékonyabb lányt... 45-46 kilósan kb én voltam a legvékonyabb, olyan jó lenne ezt visszakapni.
Ti mit csinálnátok a helyemben? Hogyan tereljék el a figyelmemet?
És mit mondjak a szüleimnek?
Főleg, hogy szerdán névnapom lesz, és barátnőm elhívott mekibe ünnepelni+csokikat is kapok...
Utálom már magamat emiatt, hiszen így minden vagyok, csak modellalkat nem :(
És hogyan kezelem a bűntudatot, miután sokat ettem?
Ennyit lemozogni nem tudok
Mert nekem jobban tetszik ez a nagyon vékony, légies alkat
Vannak fiúk, akiknek ez tetszik, és inkább legyek túl sovány a többieknek, mint bárki szemében túl kövér
Ismerős a helyzet. Bár az igazság az, hogy nálad már kicsit túlzás.
Várd ki a névnapod. Ünnepeld meg rendesen. Fogadj el mindent. A csokit nem muszáj megenni azonnal jó lesz az még két hónap múlva is. A holnapi kalácsból is ehetsz. A diétádat csak akkor rontja el, ha elszalad veled a ló. A mennyiség nem mindegy.
Utána pedig kezdj el megint visszatérni az eredeti étrendedhez.
Ha valaki szóvá teszi, hogy diétázol-e, akkor annyit mondj, hogy "nem, csak az utóbbi időkben kicsit túl ettem magam, jól esik néha kicsit könnyíteni az étrenden".
Én is mindig ezt mondom, bár nálam ez igaz is. Súlyt tartok, ezért zabálást mindig szigor követ. Ráadásul nekem tényleg kikészül a gyomrom, ha több napig nem figyelek.
Mindettől függetlenül a szemléleteddel abszolút nem értek egyet és jó lenne, ha fejben kicsit rendbe tennéd magad. 52-53 kg-t tartani is kevés, de a 46 már túlzás.
De a te tested, csak nehogy megbánd később.
Egyébként boldog névnapot druszám. ;)
Az önuralmad azért vesztetted el, mert a szervezeted is tiltakozik.
Eleve az 1200-1300 kcal tartósan nagyon kevés.
Nem is csoda, hogy a kilengéstől azonnal hízni kezdél. Olyan volt a szervezetednek, mint mikor az ember levegőhöz jut, miután sokat volt víz alatt.
De mint mondtam a te tested, a te életed. De ilyen életformát csak úgy élhetsz, ha fejben keményen odateszed magad mint azelőtt.
De jobb lenne, ha a versengős tévképzeted elfelejtenéd. Akkor enyhülne a bűntudatod is. Ne másokkal, hanem önmagaddal foglalkozz.
#4 Köszönöm :)
És akkor már inkább megeszem aznap a csokit, ha sokáig tárolom és "kínzom" magam vele, annak nem lesz jó vége, egyszer csak nem bírom tovább és betömöm az egészet, úgyhogy inkább olyan napon eszem mikor már "úgyis mindegy" :D
#5 Ezt nem értem én sem, hogy hova tűnt a régi akaraterőm :/ Próbálok leszokni arról, hogy állandóan versengek másokkal, csak ez sajnos óvoda óta így van, nem könnyű elfogadnom, ha nem én vagyok a legjobbb
167 centihez a 46 irtózatosan kevés, irreális, ezért veszíted el az önuralmad - a tested ugyanis tiltakozik az eszetlenség ellen.
A leírásodból pedig süt a testképzavar. Függsz a kilóktól, tragédiaként éled meg, hogy 50 kilóra "híztál", ami a testmagasságodhoz képest a normális range határát alulról súrolja... Szépnek tartod a combok közötti rést, ami az auschwitzi áldozatok jellemzője, meg az alapból vékony ázsiaiaké. Le is írod, hogy utálod magad.
A helyedben vagy szaksegítséget kérnék, mielőtt kialakul a manifeszt anorexia, vagy inkább váltanék egy egészséges, mozgásdús életmódra, amit tudsz tartani, és a súlyod normalizálod. Vagyis megtartod 50-54 kiló között, ugyanis pont jó a súlyod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!