Miért csapnak mindig oda ahol a legjobban fáj?
Sziasztok!
Félig ebbe a kategóriába tartozik, már nem tudok hová, kihez fordulni.
A súlyomról van szó.
Lány vagyok, 167 cm magassággal 65 kilóval. Hízékony típus, husis alkatom van. Sokszor kapom a családomtól az olyan megjegyzéseket (persze ők poénként fogják fel), h pufi vagy dagi, amit ők viccként szánnak és azért, h picit poénkodjunk egymással, de ezek a csipkelődések már olyannyira elfajultak, h tényleg elhiszem azt, h egy zsírdisznó lennék. Sokszor kértem őket, h ezzel ne poénkodjanak ,mert nekem rosszul esik és nem tudom viccként felfogni, akkor is. Szerintük nagyon sértődékeny vagyok, de mit csináljak ha engem ez a téma érzékenyen érint?!
Teszek az egészségemért, nyár óta diétázom (volt 1 hónap mikor nem ügyeltem az étkezésre a vizsgák miatt) és azért én észreveszem magamon a különbséget és a változást. Igyekszem heti 3x eljutni a konditerembe is, ahol nem lazsálok.
Ma egész nap fejfájásban szenvedtem, fél 4 lehetett mire átment a fájdalom. Anyum elkezdte vacsorakor mondani, h idézem: Kimehettél volna a kutyával sétálni, nem ártott volna a nagy seggednek, ahelyett h tornateremre költöd a pénzed"... Nagyon rosszul esett, mert rengeteget dolgozok az alakomért, sokat szenvedek a diétával is mert abszolút nem könnyű megállni, h ne egyek finom falatokat és akkor még kapom a savazást, h "mert a nagy segged".. És visszaszóltam egy félreérthető választ, h "Elvárások azok vannak...". Ezalatt azt értettem, h elvárások azok vannak, h mit hogyan csináljak, mi helyett mit kellene, viszont ő ezt úgy értelmezte, h szerinte sok mindent várnak el tőlem így otthoni dolgokkal kapcsolatban, h sok elvárás az, h megkérik, h vigyem ki a kutyát sétáltatni. Tudom, nem túl érthető de remélem kibogozzátok. Alig mertem neki elmondani, h h gondoltam. Anyukám nagyon kiszámíthatatlan típus. Sok dolgot megtudok vele beszélni, viszont volt már rá példa, h valami nem tetszett neki, a nézetem és ezen összeveszett velem és megpofozott (a 21. születésnapomon, tegyem hozzá, mert szakítani akartam az akkori barátommal, mert már nem szerettem őt és ő kedvelte, tökéletesnek látta és nem tetszett neki, h én így vélekedek. Nem ide tartozik de gondoltam most már beleszövöm...)
Szinte senkihez sem tudok fordulni.. A párom is.. Oké, támogat, vele járok el edzeni stb. Csinosnak is tart. De ő is oda tud valakinek pirítani eléggé. Ma küldtem egy olyan képet amit össze vágtam egy júniusi képből és és egy pár naposból. Számomra látványos volt, h változtam, azt gondoltam megerősít benne ő is, de erre annyit válaszolt, h "Csak más a megvilágítás".. Úgy érzem, h amit teszek, annak semmi látszatja nincs. Nem akarok másoknak megfelelni, nem erről van szó! Csak néha jól esne ha azt mondanák, h "ügyes vagy, h így próbálkozol!". Még azt se várom el, h azt mondják, h "kitartó vagy" vagy valami.. hanem h látják h "próbálkozok"...
Semennyi önbizalmam nincs és nem érzem magamat szépnek sem. Amúgy sincs sok önbecsülésem, de ez minden héttel lejjebb és lejjebb megy... :(
Mit tegyek?
Nem szoktam kommentelni, de megfogott a kérdésed.
Valahogy át kell állítanod a fejedben, hogy ne érdekeljen amit a családod mond. Magad miatt és az egészséged miatt csináld! Sajnos vannak ilyen már bocsánat a kifejezésért "begyöpösödött" emberek, akiknek a konditermi súlyzózás nem sport, ellenben a kutyasétáltatás az.
A barátod kapcsán: Nem értem a reakcióját. De: Nekem egyből az a mondás jutott az eszembe, hogy "Minden ember az őt körülvevő 5 ember átlaga". Ha tényleg ennyire lehúz, ennyire negatívan hat rád, akkor érdemes lenne elgondolkodni, hogy a szó tényleges értelmében ő-e a párod, vagy csak egy fiú melletted.
Tapasztalatból beszélek én 25 kg-t fogytam. Nagyon-nagyon sok embertől megkaptam a diétám alatt, hogy :
"Jaj ez a kicsi nem árt" "Egyél már rendesen" "Hova fogysz már?"
Hozzátenném bőven volt miből fogyni, és nem éheztem: tudatosan diétáztam.
Ha egy ember úgy dönt, hogy ő változtat, ő jobb lesz, az rávilágítja a környezetét, hogy ők megelégszenek a jelen állapottal, nem akarnak jobbak lenni. És ahelyett, hogy ők ezen változtatnának inkább Téged, aki változtatna fognak vissza.
Mivel a családodat nem tudod megválogatni, ezért amennyire tudod hagyd őket figyelnem kívül! A barátod kapcsán...hát nem mondom, hogy hagyd el, lépj ki a kapcsolatból, de azért egy beszélgetést mindenképpen megér, hogy miért nem támogat, miért nem ért meg téged.
Illetve szerintem nagyon jó hatással lenne rád, ha körülvennéd magad hasonló érdeklődésű emberekkel: akár ismerkedj, barátkozz a kondiban, lépj be hasonló érdeklődésű csoportokba a Facebookon pl.
De ami a legfontosabb: MAGAD miatt csináld, és ne add fel! Az életmódváltás nehéz, Te hamar találtál egy akadályt, de hidd el megéri! ;) Kitartást!
Az önbizalmadon lenne mit fejleszteni... Én is ilyen vagyok, ha a szeretteim kritizálnak valamiért, hajlamos vagyok komolyan venni, és elkezdek azon agyalni, hogy tényleg igazuk van-e. Egy egészséges önértékelésű ember röhög egyet vagy simán elengedi a füle mellett. Esetleg visszaszól valamit, pl. "mert a te segged aztán olyan pici, ugye?" Na jó, persze, az anyjának az ember nem mond ilyeneket, de finoman azért vissza lehet vágni, mindenkiben lehet találni hibát. Ha ez végképp nem a te stílusod, akkor sértődés helyett elő lehet adni búbánatot, sírást (a sajnálatra apellálva), de jó ötlet a korábbi válaszban írt kiselőadás is...
Én is csak azt tudom javasolni, ne hagyd magad lehúzni, és ne várj dicséretet azoktól, akiktől az egészséges életmód rettentő távol áll. A kutyasétáltatást viszont bevállalhatnád minden nap, a séta nagyon hasznos, a családod is értékelni fogja. Még mondhatod is nekik, hogy "na látjátok, milyen fitt vagyok, edzés mellett még a kutyát is megsétáltatom, fogadjunk, hogy ti 2 napig se bírnátok...".
A kutyát tényleg el lehetne vinni sétálni, bár nem ismerem a heklyzetet és nyilván nem pótolja a konditermet...
Amúgy egyetértek a többiek zömével. Nyilván hat egy lányra, ha otthon beszólnak a valóban létező, bár nem nagy feleslege miatt... Még engem is zavarna, pedig nem vagyok érzékeny a témában s nem érdekel mások véleménye, node mégis, ha folyton macerálnak valakit, az nyilván zavaró.
Nekem azt mondják, mint az egyik hozzászólónak, hogy hova fogyok. A számaim kb. mint a kérdezőé s a felesleg zöme hason. Nem szép. 25-30 kiló plusszal sem kövérezett le soha senki, mondjuk elnézve a magyar női lakosságot, nem csodálom, ez még nem is olyan hatalmas felesleg...
A lényeg az, kérdező, hogy csináld, amit elkezdtél s próbálj a céljaidra gondolni, amit kitartással nyilván el fogsz érni. Nehéz, értem én, de nem tudod megváltoztatni a környezetedet. Nagyon ügyesen mondva valamit esetleg egy csöppet, de alapvetően nincs sok esélyed.
Próbálj a jövőre gondolni, s arra, hogy te csinálod, edzel meg minden. Van, aki sokszorosan ekkora felesleggel is csak sír és tömi a csokis fánkokat. Értékeld önnön erőfeszítéseidet, mert tényleg nem semmi, nem mindenki tesz ennyit...
Sok sikert!
Valaki elárulná hogy miért kellett ezt a választ lepontozni?
"Ha nem fogysz nagyjából 1 kg-t hetente akkor valamit csinálhatnál jobban is."
Pontosan heti 0,5 és 1 kg közötti az az érték, ami egészséges fogyásnak minősül. Szerintem ezzel a válasszal egy mondattal többet tudtam segíteni, mint más fél oldalas személyes kalandjainak taglalásával. Örülnék ha valami értelmes indokot kapnék hogy miért is annyira "szar" az a válasz meglátosotok szerint, ha már ennyire lepontoztátok...
Utolsó, én ugyan nem pontoztalak le, de megmagyarázom, miért téves a magyarázatod.
A heti egy kiló nem a minimum, hanem a maximum, amit tényleg zsírból lehet leadni hetente. De ez az adat is a nagyobb túlsúllyal rendelkezőkre igaz, a kérdező magasságát és súlyát figyelembe véve, egészségesen ő nem adhatna le heti egy kilót, max. a negyedét.
Én csak annyit szeretnék mondani, hogy ha tényleg dagadt lennél akkor nem viccelődnének ezzel!
Ezt tartsd a fejedben minden alkalommal amikor szivatnak
Megmagyaráznád hogy mégis honnan jön ki hogy a negyedét?
0,5-1kg az egészséges fogyási érték. Az is egy jó irányelv, hogy a testsúly 1%-a. Ami a kérdező esetében heti 0,65kg. Ami majdnem háromszorosa a 0,25kg-nak, amit te hasraütésre állítasz.
Jó lenne ha nem ítélnéd csuklóból "téves"-nek a válaszomat, mikor pont én írtam jól és te rosszul.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!