Az a problémám, hogy egyszerűen nem tudom visszafogni magam az étkezésben. Valakinek volt hasonló problémája? Hogyan oldottad meg?

Én mindig sokat ettem, keveset nem is tudok. Ezt a részt nagyon megfelelő étrenddel tudom befolyásolni, de így is nehéz (nekem sajna még fogynom kell s viszonylag kis kalóriaigénnyel ez nehéz. tudom, többet kéne mozognom, dolgozom azon is).

Az egészséges rész az egyszerű volt, miután volt fogalmam arról, mi nekem az egészséges (nem könnyű, mindenki mást mond, még a szakértők is). Nagyon fontos számomra az egészségem s tudom, hogy az étkezésemen rengeteg múlik. S az egészséges étrend legalább olyan élvezetes számomra...

Nincs egyetlen egészséges étrend. Sok stílusban, változatos makrókkal lehet egészségesen élni. Én viszonylag sok zsírt eszem, mivel a sok szénhidrát nem esik jól, valamiből pedig energiát kell meríteni. Megvannak az előnyei egészség, energia, jóllakás, fogyás terén is, örülök, hogy nem igénylek sok szénhidrátot az optimális működéshez, az neccesebb.

Nekem nincsenek semmiféle evési rohamaim, amíg nem szállok el a szénhidráttal, az evés nagyon érdekel, de unalomevés meg boldogtalanságevés nincs. Nem tudom, nálad hogy van ez, fizikai okokból eszel, mert éhesít az étrended (sok gyors ch, pl., ez nem ritkán okozza ezt), vagy lelkiből... Ezt neked kell tudnod s kezelned. Én csak azt tudom, hogy az étrenden múlik a legtöbb nálam. Nem fegyelmezem magam kb. sosem, ha evésről van szó, jó étrenden automatikusan rendben vagyok (legalábbis, ha súlytartás a cél), több szénhidráttal pedig káosz lesz.

Szerintem is hallgasson az ember a testére, de ha a megszokott egészségtelen nasijait akarja, akkor az nem valódi igénye, csak kissé rosszul értelmezett hedonizmus.

Nekem is voltak tomboló csokis korszakaim, de nem gondoltam, hogy az a helyes s tettem ellenük megfelelő étrenddel. Pedig a házi csokiszószomban nem sok cukor volt.

Sokszor érzi az ember, hogy pótcselekvés, amit csinál vagy valami hiányt próbál kezelni túlzottan erősen... Olyankor jó, ha teszünk ellene s nem esszük magunkat pl. hasfájósra.

Van, aki a gyakori evést nem bírja, végigéhezi a napot. Nem egy ilyennel találkoztam már. Én is éheznék, plusz utálnám is s enervált lennék.

Mindenki tapasztalja ki, hogy neki hogy jó az időzítés. De a jó étrend az alap.

A válaszok közül egyedül a 4. ér valamit.

A többiek jó lenne ilyen témába NEM beledumálni.

Rendbe kellene szedned a tápanyag bevitelt. Összerakni egy rendes étrendet fehérje/szénhidrát/zsír egyensúlyra ügyelve. Ezt szétosztani az ébrenlét óráira.

A cukros és finomított szénhidrátoktól csak rövid időre laksz jól, és ismét éhes leszel... Olvass egy kicsit utána, ha lehet ne női magazinokban...

Márpedig az elrabolt időm ellenére is pozitívnak tartom, ha emelem a színvonalat... NEM mindenkinek jó sokszor keveset enni, ez tény.

A sok gyors ch-ról én is írtam, köztudott, hogy sokaknak nem jó az. De persze van, aki teleeszi magát gyors ch-val és 8 órán át fizikai munkát dolgozik, majd hazabiciklik s még durva emelkedőn is bírja, mert tart még az energiából... Nem véletlenül esküszik ki erre, ki arra, én egy szinttel feljebb vagyok, mert megértem, hogy nem Egy Igaz Út van.

#6-os, szerintem meg te ne dumálj bele. Annyi szakkönyv van, annyi baromságot eladnak, hogy jól meggazdagodjanak belőle, közben meg egy kalap f...s az egész.

Igen is az emberi testnek vannak jelzései, amikre figyelni kell. Mindenkinek másképp működik a szervezete, nem vagyunk gépek. Vannak, akiknél ez szívódik fel jobban, másoknál más, nincs két egyforma ember. A diéták, szakértő étrendek csak hiánybetegségeket okoznak. A "szakemberek", Norbik, Rékák, Atkinsek és tsaik által összehordott "egészséges" étrendek mindegyikéről kiderült már, hogy nem az.

A tej 30 éve még élet-erő-egészség volt, most már méreg, keressünk helyette valami mást. A margarinnak is volt fénykora meg bukása. A bölcs ember legyint ezekre a divatokra, és hallgat a testére. Amit kívánsz, ami jól esne, az biztosan jól is esik, és szükséges. Lehet, hogy éppen gyorsan energia kell, és ezért igényli a cukrot, lehet, hogy fiatal, a hormonokhoz állati zsírok kellenek, hogy működjenek, ezért igényli a zsírt. Most nőiesedik, most alakul ki a csípője, melle, ez nem fog összejönni salátából meg répából.

Igen, ismerős. Amikor a szénhidrát (s a sok év odafigyelés, bár lazán csinálom, de mégis terhel valamelyest) kissé megborít, akkor én is éhség nélkül eszem egy idő után. Szürreális. Igazán jóllakva már abbahagyom, de szénhidráttal elég nehezen lakom jól (s ezen a zsír sem változtat). Pedig több drasztikusnak nevezhető életmódváltásom volt s egész jól tartom őket, ha nem is mindig tökéletesen, de nem is akarom, hogy tökéletes legyen, az év minden percében.

Úgyhogy igen, vannak helyzetek, amikor mintha más ember lennénk, s még csak meg sem éri a dolog. Így vagy úgy, jobb elkerülni őket, s ha nem megy, tovább menni a jó úton s nem bűntudatot érezni meg ilyenek. Max. enyhe frusztrációt, de jó esetben ez is az elszántságunkat növeli a jövőre vonatkozólag... Az életmódváltás könnyebb lesz idővel, megszokja az ember. Persze csak ha jó életmódra váltott, nem megfosztva magát valami túl fontostól.