Fura kérdés de, hogy csináljam?
Kell, hogy valami üssön bennem, amitől végre elhatározom, hogy igenis lefogyok, nem eszek!
Évek óta igazából egyfolytában fogyókúrán vagyok... Vagyis mindig újra kezdem. Ha aznap eszek valamit amit nem kéne akkor mondogatom magamnak, hogy Na majd holnaptól... Ez így nem mehet tovább! Nem vagyok elhízva de lenne egy pár kiló felesleg és nem hiszem el, hogy erre képtelen volnék. Amikor megkívánom az ételt nincs az a motiváció amiért ne ennék. De mostmár kell valami amitől megnő az akaraterőm. Segítsetek kérlek. Valamit tanács?
Nézd, ha akarnád, akkor nem lenne ilyen gondod. Így meg senkitől sem várhatod, hogy öntse beléd a lelket, mint egy feneketlen kútba. Úgysem attól fogsz megváltozni, hogy itt xy leír valami jól hangzó mondatot, holnapra meg kb el is felejted. Az akaraterőd biztosan nem fog más jótanácsaitól megnőni.
Ezt mutatja az is, hogy sokan kizárólag akkor térnek át az egészséges életmódra, mikor már betegek és besz.rnak. Persze nyilván előtte is hallottak sok jótanácsaot, meg intelmet, és biztosan milliószor elhatároztak dolgokat, de csak akkor megy, mikor belül megváltozik valami.
A fogyás nem jó motiváció, mert azt mindig ráér másnap elkezdeni. De ha valakiről kiderül, hogy cukorbeteg ne adj Isten rákos, akkor már aznap is késő.
Nem fogyókúrázni kell, meg nem fogyni kell, se ma sem holnapután.
Egészségesen kell élni, hogy ne legyen sose késő. Az egészség pedig optimális testsúlyt is jelent automatikusan.
Mikor megeszel egy halom zöldséget lenmagolajjal és husival a csokis croissant helyett, akkor Te nem fogyókúrázol, nem szenvedsz és nem kínzod magad, hanem egészségesen étkezel és megelőzöl egy halom bajt, amit mások csak későn vesznek észre.
Jót tenni a testemmel öröm, meghálálja és boldogan élünk együtt. Ennek tudatában pedig eltolni a csokis croissant nemhogy nem kellemetlen, hanem evidencia és boldogság.
Akinek ez nem válik a gondolkodása szerves részévé, az bukásra van ítélve bármilyen fogyókúrában!
Motiváció nekem sincs, a tükörben pedig meglepően jól nézek ki ahhoz képest, hogy mennyire marokra tudom fogni a hasamon a hájamat... A páromnak is nagyon tetszem.
A leírás alapján hasonlóak vagyunk, kérdező, csak én nem fogyózom, hanem csak fogyni akarok, de életmódot váltottam (amiből olykor kilengek, de általában csak egy kicsit s nincs vele bajom). S fogytam is, csak az utolsó kilókkal nehéz.
Most egy ereszdealahajam-korszak után vagyok s eleget pihentem ahhoz, hogy újult erővel vessem magam bele a dologba, ilyenkor azért menni szokott a fogyás.
Az étrendről már mindent tudok, amit kell, most végre elkezdtem edzeni is. Jó lenne valami kalóriaégetés is, mert a teljes testes edzés heti 3-szor ebben nem jó :D Keresek megfelelő tornát rá, jobb időben pedig túrázom s biciklizek, mint a régi szép időkben (már ami a túrát illeti, mert biciklizni minimálisan szoktam).
A fő, hogy jobban élvezzem a fogyást, mint az ereszdelahajam vagy semmilyen korszakot. Hedonistaként máshogy nehezen menne, de nem nagy ügy összehozni, csak időigényes volt megtalálni és kifejleszteni a nekem való módszert.
Néha poénos valami különleges diétás napot tartani, de nem tudom, ezzel más is így van-e. Kíváncsi, kísérletező típus vagyok :) De általában ragaszkodom a kellemes normál életmódomhoz. Már nekem normál, másoknak tarthatatlanul extrém, ahogy nekem az ő normáljuk.
No, csak azért írtam ezt le, hogy hátha neked is efféle a megoldás.
De hogy egyedi dologra van szükséged, az valószínű, a konzerv válaszokkal nem sokra mész...
Elég sokat tapasztaltam a minimum 4 alatt, amióta fogyok, ha tudsz adni infókat vagy van kérdésed, írj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!