Aki bulémiás az miért lett az?

?._. hedonizmus jelentése : élvhajhász,lehető legtöbb öröm,élvezet elérése . Ergo igenis jellemzi a bulimiást . Én is az vagyok,vagyis már félig meddig gyógyult.

Miért kezdtem el? Fel sem tűnt,hogy az lennék csak akkor amikor az orvos is észrevette a sav marta fogaimat,és ekkor álltam le vele majdhogynem teljesen. Alapból azért kezdhettem el,mert lelkileg kiüresedtem sok csalódás ,komoly lelki bántalmazás után,emiatt falni kezdtem,így oldottam meg a problémám. Elkzdtem hízni,ugye ezt nem akartam,kaját nem tudtam elhagyni így jött a hánytatás ötlete. Először csak 3 hetente 1x aztán szép lassan ,egy év után már volt ,hogy naponta 4x is. Már nem hánytatom magam,de ugyanúgy zabálok. Minden nap úgy kelek fel,hogy talán ez lesz az a nap,hogy sikerül változtatnom...

A bulímiás max. félhedonista, nem igazi. Én sem vagyok 100%-os hedonista, de azért jobb. Nos, hányni életemben csak párszor hánytam, de szörnyű. Igazi hedonista nem csinál ilyet, ahogy hasfájásig sem eszi magát, max. véletlenül, mivel a hasfájás is kellemetlen s ellentétes a hedonizmussal (bár bizonyára mazochista hedonisták is vannak, erre nem is gondoltam, ez érdekes kombó...)

Egy hedonista jókat akar enni és úgy fogyni, persze hányás nélkül, mert az kellemetlen, ahogy a következményei is. A bulímia különösen kegyetlen és egészségtelen.

Bár a kérdezőnek ezzel nem segítettem semmit...

A delikvens fogyni akar, illetve nem hízni, ez biztos. Hogy miért eszik sokat, az tuti változó, lehet akár elvárás is, gazdag, aki folyton vacsorákra s hasonlókra jár, s abban a kultúrában vagy környezetben nem teheti meg, hogy keveset eszik, viszont elvárt soványság.

Kis hazánkban bizonyára nem erről van szó, egyszerűen karcsú akar lenni az ember s nincs elég esze hozzá (ezt nem tudom máshogy írni), hogy lássa, a hánytatás elképesztően idióta ötlet. Mondjuk ez a dohányzásra is igaz, mégis csinálják sokan. Vagy ott van a hitelfelvétel alapos ok nélkül... A homo sapiens sokkolóan buta tud lenni.

Szóval, a bulímia ismert dolog, eljut az egyedhez, aki valamiért megfelelő módszernek látja s alkalmazza. De én sem értem, hogyan képes rá, ez nagyon szomorú. Valami elmászik benne, nem képes nem enni sokat (bár lehet, hogy nem is eszik sokat, csak azt hiszi), a hízástól való rettegés pedig felülírja az irtózást a hányástól... Amikor már függő, akkor persze már nehéz visszatérni a normál életbe.

Bocs, lehet, hogy nem kellett volna beírnom, an anorexiások lelkéről többet tudok, bár erre a betegségre is teljességgel immunis vagyok. Hasonlónak látom a kettőt abban, az ember annyira rákattan arra, hogy ne hízzon avagy fogyjon, hogy elveszti a realitásérzékét s nem látja, mit tesz magával. Ez az, amit nehéz megértenem, illetve nem is sikerül. Annyira abnormális tönkretenni magunkat így, nem értem, hogyan képes ilyen sok embert elkapni. Az alakra vonatkozó prioritás betegesen magas lesz s hát sok fiatalon eleve nem látszik, hogy érdekelné őket a saját egészségük.