Szerintetek a fogyókúrában való kitartás mennyire jellemzi egy ember kitartását az élet más területein?

Magamból kiindulva egyáltalán nem, mert alapvetően azt gondolom, hogy nincs szükségem fogyásra, hiszen egészséges és szép vagyok, és ennél több nem is kell, ha már külsővel kapcsolatos dologról van szó. Aztán jön valami "örvény", ami összezavarja a gondolataimat, míg végül arra jutok, hogy csak akkor leszek boldog és sikeres, ha ledobok még 5-10 kilót. Aztán szerencsére kijózanodom, és rájövök, hogy a két dolognak semmi köze egymáshoz, és borzasztó hülyén érzem magam, komolyan, szégyellem az egészet.

Habár más dolgokban is akkor vagyok csak kitartó, ha látom az értelmét csinálni. Ha tudom valamiről, hogy nem fog úgy sikerülni, ahogy eltervezem, akkor meg inkább bele se kezdek :D