Ezek az adatok szerint nagyon kövér vagyok? Bővebben lent.

"Ha nem így lenne, minden vegetáriánus állandóan beteg lenne és vitamin meg fehérje hiányos de persze erről szó sincs. "

Jelentos reszuk elegge beteges. Kamasz gyereknek vega etrendet ajanlani bun.

"Ha például húst eszel, akkor valójában egyetlen gramm fehérje sem kerül felszívódásra: a szervezet alkotó elemeire bontja, az izomzat növekedését serkentő elemeket felhasználja a többiből meg zsírt raktároz mert nem tud mit kezdeni vele."

Ez meg szimplan baromsag.

Ekkora idióta hazugságot csak egy dietetikus vagy orvos találhat ki, csak nem attól hallottad?

Semmilyen adat nem igazolja ezt az ótvaros hazugságot, téged alaposan átvertek!

Valójában azokban az országokban a leghosszabb az élettartam, hol szinte semmi fehérjét se fogyasztanak. Például fennen hirdetik, hogy a Kaukázusi öregek meg az Andok egyes hegyi népei a joghurttól egészségesek. Valójában a TV stábok megjelenéséig azt se tudták mi az, Ők adták nekik, aztán lefilmezték, mintha attól lennének egészségesek. Ennyire higgy a médiának meg az orvosoknak...

"Valójában azokban az országokban a leghosszabb az élettartam, hol szinte semmi fehérjét se fogyasztanak"

Jezusom, te azt sem tudod mit beszelsz.

De, eleg sok adat van arrol hogy a vegetarianus gyerekek betegebbek.

Süketek párbeszéde, mint amikor Etiópiában kb 50 évvel ezelőtt, egy varázsló bebeszélte a helyieknek, hogy az öntözés felbosszantja a szellemeket, ezért ne hagyják, hogy a folyók vízével és új kutak fúrásával öntözőrendszert alakítsanak ki....

Azóta is éheznek, viszont roppant elégedettek, hogy szellemek nem haragszanak. Hát ez vagy te....

Még azt sem kérdezted meg, ki az a Nobel díjas, csak kijelentetted, hogy ilyent nem mondott. A tudatlanok bizonyossága.

Tudod mit cáfold meg őt te nagyokos:

A nyugati orvostudomány az elmúlt tíz évben fejlődésen ment keresztül, melynek köszönhetően ma már nem kérdés, hogy egészségügyi szempontból helyes-e a lakto-vegetáriánus táplálkozás. Abban azonban még nem értenek egyet, hogy javasolható-e gyermekeknek, áldott állapotosoknak és szoptatós anyukáknak is ez a „reform” táplálkozási irányzat. Ezeket a kételyeket szeretnénk most elolszlatni.

A leggyakoribb aggodalom az, hogy nem alakulnak-e ki hiányállapotok vegetáriánus gyerekeknél a vas, a B12 vitamin és a D-vitamin terén, elegendő-e a fehérje és az energia bevitelük, valamint a húst fogyasztó, hasonló korú gyermekekhez képest nem csökkent-e a fizikai és szellemi teljesítőképességük.

Már a nagymamáink is tudták, hogy a sötétbordó gyümölcsök, a csipkebogyó, a spenót, a zöldborsó és zöldbab, a cékla, a sütőtök, a káposzta és a paprika sok vasat tartalmaz. A teljes kiőrlésű gabonákban, a búzacsírában, az amarantban, a zabpehelyben, a mákban, a szezámmagban, a napraforgómagban, a mandulában, a kesudióban, a mazsolában, az aszalt sárgabarackban és szilvában is bőségesen található vas, amelyekből az jobban fel tud szívódni, mint a leveles zöldségekből.

A közvélemény szerint B12- és D-vitamin csak állati eredetű élelmiszerekben van jelen. A tévhitek elkerülése érdekében nem árt, ha tisztában vagyunk a pontos tényekkel, mivel a B12 vitamin nem kötődik sem az állati, sem a növényi szervezetekhez. Baktériumok

állítják elő a B12-vitamint, akár állatban, akár növényben találhatóak. D2-vitamint a tej, tejtermékek és növényi eredetű élelmiszerek is tartalmaznak, a D3-vitamin pedig a bőrünkben az ultraibolya sugarak hatására keletkezik előanyagából, a 7-dehidro-koleszterinből.

A jól összeállított lakto-vegetáriánus étrendben minden esszenciális aminosav megtalálható, ami a fejlődésben lévő szervezet számára szükséges. A lakto-vegetáriánusok fehérjeforrás palettája igen változatos lehetőségeket kínál. A biológiai érték tekintetében a legjobb fehérjeforrásnak a tej számít, ami 100%-ban tartalmazza az összes aminosavat, ezért önmagában is teljes értékű fehérje. Egy másik jelentős növényi fehérjeforrás az amarant, amely egy leveles zöldség, de a magját gabonákhoz hasonlóan lehet felhasználni

pl. kásaként, lisztté őrölve vagy pattogtatva müzliként.

Figyelembe vesszük továbbá azt, hogy a gyermekeknek nagyobb az energiaszükségletük, több kalciumra, D- és C-vitaminra van szükségük, valamint fontos számukra a változatos szín és ízvilág. Gondoljunk mindig a közlekedési lámpákra, amikor a gyermekek étrendjét állítjuk össze, tehát ügyelünk arra, hogy az ennivalójukba gyakran kerüljenek piros (cékla, sárgarépa, szezonális piros-bordó gyümölcs), sárga (sütőtök, paprika, zeller) és zöld (spenót, mángold, borsó, bab, saláta) ételek, ezáltal minden fontos vitaminból, ásványi anyagból és nyomelemből bőven jut a szervezetükbe. A friss biogyümölcsökön és biozöldségeken kívül fontos, hogy minden nap kapjanak változatos gabonaféléket, mint a teljes kiőrlésű búza, hajdina, rizs, köles, zab és amarant, valamint tejtermékeket és olajos magvakat.

Az Amerikai Táplálkozástudományi Társaság és a Kanadai Dietetikusok 2003-ban közös hivatalos állásfoglalást tettek közzé szakmai folyóiratban a lakto-vegetáriánus táplálkozásról, és kijelenti, hogy a jól tervezett laktovegetáriánus táplálkozás egészséges, megfelelő tápértékű bármely életszakaszban, ideértve a terhességet, a szoptatást és a gyermekkort is. Kielégíti a csecsemők, gyermekek és serdülők tápanyagszükségletét és segíti a normális fejlődésüket, valamint előmozdítja az egész életre szóló egészséges táplálkozási szokások megalapozását. Ráadásul számos betegség kialakulásának jóval kisebb a rizikója, mint a húst fogyasztóknál, többek között az elhízás, a cukorbetegség, a magasvérnyomás, a magas vérzsírszintek, a szív- és érrendszeri betegségek, az emlő-, a tüdő-, vastagbélrák, a köszvény, az epekő- és a vesekőbetegség esetében. A Magyar Táplálkozástudományi Társaság is elfogadja a lakto-vegetáriánus táplálkozást, sőt az orvosi egyetemek egyik hivatalos gyermekgyógyászati tankönyvében (Maródi László 1998) is azt olvashatjuk, hogy a szakszerűen összeállított lakto-vegetáriánus táplálkozású gyermekeknél nem áll fenn veszély hiányállapotok kialakulására.

5-6 hónapos csecsemőknél szoptatással párhuzamosan már javasolt elkezdeni a szilárd ételek fokozatos bevezetését, először alma- és sárgarépapürével, majd krumpli, sütőtök és spenót adásával. A legjobb, ha a saját magunk által megtermelt biogyümölcsöket és zöldségeket használjuk a bébiételek otthoni elkészítéséhez, mint ahogy nálunk, Krisna-völgyben történik. Amikor már az első fogaik kibújnak alul és felül, akkor műanyag rágóka helyett érdemes inkább egy szelet almát vagy sárgarépát a kezükbe adni, amely masszírozza az ínyüket és erősíti fogaikat is. Ezáltal egyrészt megszeretik a gyümölcsök és zöldségek természetes ízeit, másrészt időben elkezdik a prevenciót, minthogy az almát „univerzális gyógyételként”, a sárgarépát pedig a bőr és a szemek védelmező „specialistájaként” dicsőítik a táplálkozási szakértők.

Dr. Farkas Veronika

Nem tudok mást mondani, minthogy ostoba tudatlan alak vagy, aki legendákra és sületlen, üzleti érdekek által vezérelt "orvosi" véleményekre alapoz.

Én régóta foglalkozom ezzel, többezer oldalnyi anyagot kerestem, néztem át, hogy azon kívül, hogy egyes orvosok szerint bűn a gyereket vegetáriánus koszton tartani, milyen klinikai vizsgálatok vannak amik igazolták, hogy a vegetáriánizmus hiánybetegséget vagy más betegségeket okoz. SEMMI! Egyáltalán semmilyen kutatás, egészségügyi felmérés nem igazolja ezt a tévhitet!

Egyetlen dolgot olvastam, hogy Európában nagyon sok a vashiányos gyermek, ami vérszegénységet okoz, ezért nem ajánlják a vegetáriánizmust, mert az is vashiányhoz vezethet. Még egyszer VEZETHET. De a felmérés semmit nem mond arról, hogy a vashiányos csecsemők közül mennyi a vegetáriánus étrenden élő - nyilván nem véletlenül....

Tehát amit te hangoztatsz semmi más, mint legenda, a valóság meg az, hogy a szinte semmi fehérjét nem fogyasztó andopki hegyi népek és a kaukázusi hegyi népek egészségben és erőben élnek minimum 100 vagy több évet. És ennyi.

Ó, csak nem egy szuper vega vs. húsevés vitakomédia? :D

"Ekkora idióta hazugságot csak egy dietetikus vagy orvos találhat ki, csak nem attól hallottad?"

Ez a nézőpont szimpatikus.

"Valójában azokban az országokban a leghosszabb az élettartam, hol szinte semmi fehérjét se fogyasztanak"

Khmm 2 tényező. A szinte semmi fehérje lehet pont annyi fehérje amennyi az embernek kell, tehát nem kevés, hanem elég. Meg ha az ilyen országokban véletlenül pont nem mérgezik magukat olyan egyéb szennyekkel amelyek a húsevő fejlett nyugati társadalmakban az emberek szerkezetébe vagy lelkébe jut, akkor már nem is a hús-fehérjefogyasztás lesz a káros, hanem az egyéb mérgezések: glutén, finomított ch, vegyszerek, elektroszmog, akármi. Nem? A felvetésem helytállónak tűnik, hogy aztán így van-e nyilván nem tudom megjósolni.

De azért az alacsony fehérjefogyasztású, gabonákon "élő" afrikai éhezők egészségi állapota megint egy olyan példa lenne.. na ők esznek túl kevés fehérjét, túl sok ócska ch-t, na de ott sem feltétlen ezért halnak meg hanem az éhezés és az általános rossz körülmények miatt. Nem lehet mindent a kajára fogni, pl. húsfogyasztásra.

"hirdetik, hogy a Kaukázusi öregek meg az Andok egyes hegyi népei a joghurttól egészségesek."

Bullshit. Ez nem a fehérjefogyasztás propagandája, max. a szenny tejiparé ami a húsipar szégyene. Amíg a hús egészséges lehet, addig a tejtermékek, ugyan már.. a joghurt nem is számít fehérjeforrásnak, csak undorító rohasztott gennyes lé. Valaki a joghurtfogyasztást propagálja? Nagyon el van tévedve.. ha már a húsevés előnyei, akkor a belsőségek, magas kollagéntartalmú szövetek, és végül gyakorlatilag a legértéktelenebb: az izomszövetek, ezek lehetnek értékes állati tápanyagforrások (nem a fehérje a lényeg, az az izmokban több van, ez önmagában legkevésbé értékes táp.biológiai szempontból, divatból persze ma a színhusika a drága, de hát a divatok azok elmebetegek)

Vitattatok egy állítást.

"Ha például húst eszel, akkor valójában egyetlen gramm fehérje sem kerül felszívódásra: a szervezet alkotó elemeire bontja, az izomzat növekedését serkentő elemeket felhasználja a többiből meg zsírt raktároz mert nem tud mit kezdeni vele."

Ami pedig nem is olyan nagy baromság, ha valaki tényleg ért picit a témához, és nem csak a testépítés szintjén karcolgatja.. vagy a már említett orvosok/dietetikusok szintjén.

Valóban nem fehérjék szívódnak fel. Jó esetben, persze ÁBSZ esetén, ami nem ritka kerülnek fehérjerészletek vagy fehérjék is a véráramba, és jó krónikus betegségeket is okoznak. Gabonákból, amikben fehérjebontó enzim inhibitorok vannak pláne kerülhetnek be fehérjék.. de minden bélfalat károsító hatás, emésztést rontó hatás ehhez vezethet, ugye?

Jó esetben tényleg az aminosavak kerülnek a véráramba, és túlzott mennyiségben az inzulinogén aminosavak tényleg zsírosodást okozhatnak, csak ez éppen a gyakorlatban nem is tudom, én még nem láttam olyan embert aki kimondottan húsevő lett volna (szénhidrátok nélkül) és olyan duci lett volna mint a gabonaevők. Vegyes koszton élőt persze igen.

"A közvélemény szerint B12- és D-vitamin csak állati eredetű élelmiszerekben van jelen"

Én éppenséggel inkább arra tennék, hogy UV sugárzás hatására tudjuk előállítani. Hogy kajából elég d-vitamint lehetne bevinni, akár állati táplálékkal akár növényivel... olyan felszívódása lenne ételekből? Számomra scifi. Jah, mondjuk így folytatódik az idézet is, helyes.

Szerintem amit KJUsul ír az tartható és átgondolt álláspont.