Miért kell a strandra vékonyság?

Nem tudom, én speciel nem azt szoktam nézni, hogy ki milyen, és főleg, nem teszek rá megjegyzéseket.

Sem a strandon, sem máshol.

És ez a kilók mellett igaz az öltözködésre, hajra... mindenre. Nem foglalkozom azzal, hogy leszóljak másokat.

Magam miatt viszont akarok fogyni, de mindig, nemcsak a strandra. Főleg, hogy strandra nem járok. Uszodába megyek majdnem minden nap úszni, a strand emellett nem érdekel.

Szerintem önbizalomhiány, megfelelési kényszer és a női irigység áll a háttérben.

Ugyanis akinek nincs annyi önbizalma, hogy felszegett fejjel tudja vállalni önmagát, az nagyon sok gonosz ember prédájává válik. Úgy gondolom azt gondolhatja ez az önbizalom hiányos delikvens, hogy ha lefogy és jó lesz a teste, akkor majd varázsütésre önbizalma is lesz. Csak hogy nagyon téved. Ez sajnos vagy nem sajnos, nem így működik.

Másrészről pedig, az emberek, főleg a nők tisztelet a kivételnek (én is nő vagyok), nagyon buták. És itt a józan paraszti ész hiányáról beszélek. Egyik barátnőm, aki huszas éve közepén jár és kiváló szakember a pénzügyi-könyvelői szektorban, de szegénykém józan paraszti észnek nagyon is híján van, szokta nekem mesélni hogyan fogyókúrázik, és utána csodálkozik hogy rosszul van. Sokan hisznek/bíznak a csodákban, "Ha lefogyok, majd a strandon találkozok a nagy Ő-vel.". Összetett dolog ez.

Igazából régen rossz, ha az ember önbecsülését komolyan meghatározza, hogy mondjuk mit kap a strandon. Hideget, meleget.

Én mostanában megint szívesen járok fürdőbe, strandra. Mondjuk a magabiztosságom inkább abból adódik, hogy a tudás, amire szert tettem, jobb emberré tett. Büszke vagyok erre az eredményemre (is). Ez viszont további perspektívákat nyit meg számomra...

De a lényeg, hogy szomorú alapvetően, hogy csak a strandszezon közeledtével akarnak az emberek fogyni és azt is lehetőleg két hét alatt és 20 kiló ezerrel jöjjön lefele. Kicsit szánalmas.