Igaz az, hogy akik nagy súlyfeleslegtől szabadulnak meg, azok megszépülnek?

Hát már ha abból indulsz ki, hogy az arcáról is eltűnik a felesleg, így a vonásai is jibban kivehetőek lesznek. Aztán a fogyással nő az önbizalma is.

Mondjuk attól, hogy valaki lefogy a vonásai nem változnak, ergo hogyha alapból csúnyácskább, nem fog megszépülni. Persze attól lehet szép, kidolgozott teste.

Termeszetesen megszepulnek. A fogyas folytan "elokerul" az addig, zsirparnak alatt rejtozkodo arc.

Mindenkeppen erdemes megtapasztalni!

Ha az a fogyás egészséges és nem túl gyors folyamat eredménye.

Továbbá jelentős súlyfelesleg (25 kg +) esetén azzal is számolni kell, hogy a bőr már sosem lesz olyan, mint előtte. Combon, karon, hason, mellen. Ez némileg javítható azzal, ha nem gyors a fogyás, és bőr valamennyit tud regenerálódni.

De mindenképpen megéri, elsősorban a hosszútávú egészségügyi hatások miatt.

Saját tapasztalat, hogy nem csak önmagában a fogyás az, amitől az ember "megszépül", hanem egy egészséges, nem túl intenzív, de napi-kétnapi rendszerességel végzett mozgással EGYÜTT van a testre-lélekre olyan hatással, hogy nem csak a külső megjelenés, de a kisugárzás is "szebb" lesz.

Ez sok mindentől függ. Ez is, az is lehet.

Azt viszont kimutatták, hogy középkorúak és idősebbek a fogyás után öregebbnek néznek ki, mint előtte (főleg a hirtelen fogyás esetén). Sőt, azonos korú normál súlyú és túlsúlyos emberek közül az utóbbiak néznek ki fiatalabbnak. Az ok: a bőr alatti zsír jobban kitölti a ráncokat, és mint tudjuk, a ráncok száma és mélysége az életkor előrehaladtával nő. Ki szebb, egy sovány "öreg" vagy egy telt "fiatal"?

Tényező lehet még a bőr hidratáltsága, a "belső szépség kisugárzása", a magabiztosság alakulása és még egy sor dolog. (Az a nehezen meghatározható szempont sem utolsó, hogy mi az a "szépség" - de ez már filozófia lenne...)