Hogy fogyjak így le?
17 éves lány vagyok, 160 cm és 80 kg. Nagyon szeretnék lefogyni, de nem tudok olyan kajákat enni, amik ebben segítenének. Nincs itthon soha olyan, ami nem hízlal. Pékáruból mindig csak kenyér van, meg zsömle, van itthon mindig valami párizsi, meg rengeteg édesség, de mindenféle. Szokott még lenni itthon paradicsom, de azt testvérem mindig megeszi egyedül, meg a light sajtokat is, néha ha meg veszek búzakorpás kenyeret, azt is megeszi, másikat meg nem vesz anyám, csak miután elfogyott rá hetekkel, hónappal később. Sokszor ezért nincs kedvem még mozogni se, mert vagy éhes vagyok, mert nem volt mit enni, vagy bűntudatom van, mert olyat ettem, ami csak hízlal. Ha meg mozgok hamar elfáradok, és teljesen elmegy a kedvem az egésztől.
Szerintetek mit kéne csinálnom? Köszönöm a válaszokat!
Amennyire tudok "kreatív" vagyok, ami van, abból kitalálok mindig valamit, de nem nagyon csinálhatok semmit, pl. nem főzhetek magamnak, mert a konyhába ha bemegyek, akkora hiszti van mindig, hogy ihaj. Hogy koszt csinálok, meg mit tudom én, mindig van valami.
Az a baj, hogy annyit hiányzok iskolából nem ide tartozó okok miatt, hogy az én tanulmányi eredményemnek szerintem teljesen mindegy már.
Kalóriabázison meg fent vagyok már egy ideje, de ha olyat eszek, amit nem kellett volna, bűntudatból inkább fel se megyek az oldalra:D
Pedig ha fogyni akarsz és nem áll rendelkezésedre végtelen mennyiségű pénzmag, akkor bizony nem úszod meg a konyházást.
Mi az a "mindig van valami"? Oldd meg, hogy ne legyen. Tipikus tinédzserviselkedés például, hogy főzni oké, utána takarítani már nem. De ha úgy mész be, hogy egyrészt tudod, hogy akkor egy ideig szabad a konyha, másrészt utána mindent elmosogatsz, elpakolsz, letörlöd a tűzhelyet, pultot, mosogatót, csempét, amit csak összekenhettél, végül pedig el is pakolod az elmosogatott edényeket, máris meg van oldva a probléma. Én úgy tanultam, hogy mindig úgy kell a konyhában dolgozni, hogy ne hagyj nyomokat: aki bemegy utánad, soha ne tudja meg, hogy ott jártál :)
Emellett azt hiszem, egy kicsit több önuralomra van szükséged. Anélkül soha nem fog menni. Azaz: ha bántudatod van, akkor is tessék szépen kitölteni az étkezési naplót, igenis szembesítsd magad azzal, hogy ez egy rossz nap volt. És akkor is tessék elmenni mozogni. Pláne hogy pont azzal tudod kompenzálni a túlevést.
Nem arról van szó, hogy nem takarítok, ellenkezőleg, még szeretek is mosogatni pl. De mindig beleköt anyám valamibe, bármibe. Ha csinálok valamit, akkor abba, hogy hogy csinálom, meg minek, meg béna vagyok, stb. Ha meg már csináltam valamit, akkor abba, hogy melyik kezemben fogom a szivacsot, csak mondtam valamit.
Igazad van, tudom. Köszönöm a válaszokat!
Ha veszel búzakorpás kenyeret vagy zöldséget, tartsd a szobádban őket, nem kell nekik hűtés.
Anyád, gondolom, a testvéred miatti frusztrációját is rajtad éli ki. Nem lehet könnyű.
A kajára kaptál elég tippet, abba nem megyek bele. De én a helyedben a mozgáson is elgondolkodnék. Ha túl megerőltető a futás, vagy a kondizás, akkor én azt javaslom, hogy gyloglással próbálj először elérni egy olyan szintet, amire már lehet építeni. Aerob edzés helyett nagyon jó a gyaloglás. Egy ici-picit gyorsabban lépkedj, mint a normál séta tempód, de nem kell, hogy lihegj, vagy nagyon felmenjen a pulzusod. A lényeg, hogy legalább 45 percig, monoton módon csináld, akkor kezd el hatni a dolog. Javaslom, hogy valami olyan helyen tedd, ahol nem szakítanak félbe, nem kell megállnod beszélgetni senkivel, nincs piros lámpa, meg ilyenek. Erdő pl. ideális, vagy valamilyen körpálya (futópálya, ha hozzávérsz ilyesmihez, vagy ha Bp-en vagy, a Margitsziget is ideális). Ha minden nap sétálsz így 1 - 1,5 órát, az csodákat fog tenni, hidd el! Nemcsak hogy azonnal fogaszt, de erőnlétet is ad, és nem fogsz olyan hamar elfáradni, ha utána megint nekifutsz azoknak a nehezebb gyakorlatoknak, amik előtte elfárasztottak.
Az éhség meg olyan, hogy elmúlik. A szervezeted jelez, hogy szeretne még tápanyagokat, de ha nem brutálisan megvontad tőle az ételt, csak ésszel csökkentetted az adagokat, akkor ez a jelzés igazodni fog az új beviteledhez, és a szervezeted a tartalékokhoz fog nyúlni. Viszont tényleg fontos lenne, hogy minőségi kaját egyél, és ne mindenféle cukros és zsíros dolgot. Kevesebb szénhidrát, több fehérje.
Az meg erőt tud adni a nehéz napokon is, ha beszerzel egy "edzőtársat" a sétákhoz, akivel átsegítitek egymást a holtpontokon.
Kitartás!! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!