Elkezdtem kevesebbet enni és kevésbé hizlaló kajákat pár napja de holnap el kell mennem a mamámhoz és mindig olyan ételek csinál amik nagyon hizlalóak és nagyon sokat is szed a tányéromba mit tegyek?

1) edd meg a nagymamát, Piroska!

2) edd magad látványosan degeszre hússal, salátával, zöldséggel, és mondd azt, hogy olyan finomak, hogy nem akarod körettel elvenni előlük a helyet.

Érdekes az emberek hozzáállása. Az első elszánt és vállalja, hogy ő aztán nem lazít sokat a diétán, erre lepontozzák s leszólják s inkább azt ajánlják, hazudjon az ember...

Nyilván ez erősen személyfüggő, én őszinte ember vagyok, viszont nagy ívben tudok tenni arra, hogy mit beszélnek a faluban. Más kérdés, hogy van bennem némi rugalmasság és a családtagokkal szembeni diplomatikusságot is meg tudom érteni (alkalmazni valószínűleg kevésbé megy), de itt már a családtagok személyisége is bejön. Vesztek már velem össze családi ebédeken (pont a nem rokon, hanem a velük élő barátnő), mert nem szedtem másodjára a galuskából. Teljesen jól voltam lakva, de ez nem volt elég ok... Egyesekkel szemben semmi sem segít.

Azt viszont nem hagynám, hogy más szedjen nekem annyit, amennyi nekem nem megfelelő. Ez valahogy alapvető dolog, az én dolgom megítélni, mennyit jó, ha eszem.

Én megpróbálnék lavírozni az ételek között, enni, ami különösen finom vagy nekem megfelelőbb, lobbizni a megfelelő köretért, s ha nincs, akár csinálni magamnak, reggelire pedig pl. hagyni az ott kínáltat és keresni valami könnyebbet, mert én akkor úgysem vagyok nagyon éhes, s tudnám, a kalóriabevitelt úgyis felnyomja majd a finom ebéd... Valahogy így.

Nekem már nem él a nagymamám, viszont a nagynénémhez fogok menni. Vinni fogom a saját elállósabb ételeimet, még zöldségeket is, hús úgyis lesz, aminél erősen rezeg a léc (évekig vega voltam és szeretek majdnem vega lenni ma is, nagyon ritkán eszem húst, s az sem bolti, kivéve néha a halat, bár abból is a vadat preferálom. plusz nem eszem szárnyast s valószínűleg az lesz)... Viszont sütni nem szokott, az segít, mert a glutént kerülöm minden dolgok közül a legjobban, bár ez lehetetlenné válik, amikor az anyós sütit süt, nagyon jó benne...

Bocs, kissé elragadott a hév. Nehéz dolgok ezek. Én finoman lavíroznék, igyekezném kihozni a legjobbat, azon túl pedig nem aggodalmaskodnék, hanem élvezném az életet, úgysincs mindig nagymamai látogatás...