Van itt olyan, akinek az életmódváltását nem érti meg valakije? Mit tesztek, hogy mégis sikeresek legyetek?

Csak tanácsként, nem pedig kritikaként...

1. 30 nap alatt még diétával sem fogsz semmilyen edzésprogramtól sem "sokat" fejlődni

2. Anyukád nem cseléd...

3. Ha elmész egy vendéglőbe, ott is így mondod a pincérnek, hogy a kaja ilyen meg olyan legyen és a többit találja ki? Biztos vagyok benne, hogy nem...

4. Soha nem értettem, hogy miért a fogyókúrázók várják, hogy a környezetük alkalmazkodjon ő hozzájuk, nem pedig ők a környezetükhöz... 18 éves vagy, kapsz zsebpénzt, megveszed a hozzávalót ahhoz amit enni szeretnél és biztos vagyok benne, hogy anyukád megcsinálja neked, de ha megkéred, meg is mutatja, hogy hogyan kell elkészíteni és legközelebb egyedül is megcsinálhatod...

5. Teljesen természetesnek tartod, hogy a te "mániádat" kell mindenkinek körülugrálni? Milyen alapon? Miért kellene a te formálódási ötletedben mindenkinek részt venni a családban? Ha akarod a dolgot, akkor csináld meg... találd meg a módját, de nehogy már 18 évesen anyukádra kend a sikertelenséget, és azért ne akard már őt belevonni ebbe, hogy a cseléded legyen...

Mégis mit vártál, támogatást? :)

Az emberek visszahúzni szeretnek. Mint látod, sokszor a család is. Nem azért mert nem szeretnek, hanem mert furán szeretnek :D

Mindössze a bepuhult,elhízott színvonalra akarnak visszarántani,hogy legyél te is olyan mint ők.Mikor 1-2 év után eléred az ámítóan jó alakot,akkor majd csak irigykednek és elkezdenek tanácsot kérni.Próbálj meg magadnak főzni.Figyelj oda,hogy azért ne "éhezzen" a szervezeted.

Hajrá és még keményebben!!!:)

#7

Egy kis motiváció:

http://www.youtube.com/watch?v=T26ijQ6x4_4

Részben azért az első válaszoló válaszában is van igazság. Nekem is le kellett ülnöm anyummal párszor, és normálisan megbeszélni vele, hogy mit és miért szeretnék.

Ma már félszavakból értjük egymást ilyen téren.

Próbálj meg leülni vele, elmagyarázni neki, hogy ez neked miért ennyire fontos. Esetleg ajánld fel neki, hogy főzöl magadra. (nem olyan nehéz, fél éve magamra főzök, sőt néha anyumnak is :)) A lényeg, hogy mindig NORMÁLIS hangnemben beszélj vele, mert azzal tényleg nem érsz el semmit, ha tiszteletlen vagy!

1. Lehet, hogy 30 nap alatt nem fog radikális változás történni a kérdező alakjával, de már előrébb van, mint ha ez idő alatt végig a kanapén feküdt volna. A fogyás ezért is nehéz, mert lassú, kis lépésenként kell haladni.

2. Anyukájától csupán annyit kért, hogy legyen az étrendjükben több fehérje. Szerintem nem nagy dolog a vasárnapi rántott hús sütése közben a kérdezőnek félretett csirkemellet megsütni, egy kis paradicsommal, paprikával, uborkával tálalni.

3. A vendéglőkbe gyakran kérik úgy a pincértől az ételt, hogy az a vendég ízlésének megfeleljen. Pl hogy a húson ne legyen sok só, csak salátával kéri a fogást, a krumplit hagyják ki, stb.

4. Szerintem meg a családtagoktól igenis kaphatna támogatást. Eddig alkalmazkodott a környezetéhez, elhízott. Folytatnia kéne?

Gondolom azt a példát látta otthon, hogy nem kell mozogni, emellett zsírosan, egészségtelenül főztek. Nem hogy örülnének, hogy végre valaki nem folytatja ezt az életmódot, és motiválhatná az egész családot. Ehelyett azt kapja, hogy hülye, kapja a visszahúzást és mindenki holt negatívan áll hozzá. (És még a lányt oktatjátok ki...) Én azt nem értem, hogy az emberek miért állnak így az egészséges étkezéshez? Miért hiszik, hogy rosszat tesznek vele magukkal, és hogy egy nagy tányér pörkölttől majd jobb lesz az életük? Azt hiszik, hogy a normális étkezés krumpliból, tésztából, meg zsíros húsokból áll. Hát rohadtul nem.

5. A családtagjai milyen alapon várják el tőle, hogy a kérdező folytassa az életmódjukat, ergo kövér maradjon? Ő ki szeretne ebből törni. Nem azt várja el, hogy mindenki körbeugrálja, nem kell ezt felnagyítani. Annyit kért, hogy legyen fehérje; sovány hús, tojás. (Még csak nem is valami több tízezres fogyasztó kapszulát kért...)

Amúgy én ugyanebben a helyzetben vagyok. Dettó áprilisban kezdtem el futni, és egészségesen étkezni. Nem eszem kenyeret, tésztát, krumplit. Az elején az én anyukámnak is furcsa volt, voltak veszekedések. Mi is az a tipikus magyar család voltunk. Egy idő után azonban hozzászokott, mindig félreteszi nekem a csirkemellet, tízóraira sem kenyeret vesz, szalámival. Én speciel magamnak csinálom a kajákat, de csak azért, mert szeretem tudni, hogy készült az ételem, no meg imádok főzni. Szerintem sokkal nagyobb probléma az, ha kövér a lányom, minthogy most segítenem kelljen neki a fogyásában.