Van valami tippetek, trükkötök hogy lehetne megállni a sok evést, nassolást, édességet annak, akinek nincs elég akaratereje?

Nincs, ez akaraterő kérdése.

Egyszer régen (amikor még én is kövér voltam) az egyik nagyon jó barátom filozofálgatott azon, hogy akinek nincs akaratereje, az miért is akar szép, formás, egészséges testet, hiszen nincs akarata, tehát az sem akarhatja, hogy lefogyjon...

Tudom elég elvont, de ezen én akkor nagyon elgondolkoztam...

Rájöttem, hogy ha én le akarok fogyni, ha én szép, formás, egészséges testet akarok, akkor biztosan van akaratom, tehát arra is van akaratom, hogy lemondjak a számomra káros, hizlaló ételekről és van ahhoz is akaratom, hogy betartsam a diétás étrendet, sőt ahhoz is van akaratom, hogy sportoljak.

annak az én párom is titkon örülne, ha beragasztanám a szám...:D

amúgy tényleg akaraterő, elhatározás, döntés, hogy igy nem mehet tovább.

tényleg jó ötlet, hogy vetkőzz le meztelenre és nézz bele a tükörbe.ez nekem is sok erőt adott, mert már majdnem hánytam magamtól, ez által a mindennapi életben is gátlásos voltam.

de nem ajánlanám, hogy mindezekről lemondj. néha-néha engedj meg magadnak ezt-azt.

én alapvetően a kaják mennyiségén változtattam. de pl. reggelire bevezettem a zabpelyhet, vagy kenyeret sütök magamnak, graham lisztből, és azt eszem.

én is sokat nassoltam, de eléggé lemondtam róluk, igazából nem is nagyon hiányoznak. de ha nassolok, akkor napraforgót, tökmagot eszek.

ok, sok benne a kalória, de egy kis zacskónyi maggal jó sok ideig elvagyok. egy chipset pedig meddig tart megenni? 1 perc? plusz még káros is a szervezetre. üditőket sem iszom, tényleg fölöslegesek. max. havonta 2x.

amihez nem muszáj nem eszem kenyeret, pedig régen mindenhez zabáltam. lemondtam a kései, nehéz vacsikról, és ami azt illeti jobban is érzem magam.

ne alkoss szigorú szabályokat, mert akkor csak kinnak fogod megélni.

én most már jó pár hónapja életmódot váltottam, és nem esik nehezemre betartani, napi rutin lett.

ahogy elhagytam azt a sok sz.rt amit ettem, már nem is hiányoznak, esetleg néha ritkán.

persze van amikor bűnözök, azaz túleszem magam, de nem kell ilyenektől bepánikolni, nem kelt bennem rossz érzést lelkileg, esetleg fizikailag, mert azért már korán se birok annyit enni mint régen.

én minden este lefekvés előtt átszámolom, hogy mennyi kalóriát ettem kb.

nem pontosan, grammra mérve, de mivel főzök is, elég jól ismerem az ételek kcal tartalmát, ez kb 1 percnyi gondolkodás.

ha pl. sütök valami kiflit, akkor kiszámolom, hogy egy db. kb mennyit tartalmaz, és kész.

persze ha nem főzöl, nem ismered az alapanyagokat, akkor kicsit bonyolultabb, de egy kis idő után szerintem rutinná válna.

na szóval, nézz a tükörbe, határozd el magad, és kitartás.

a pillanatragasztós kommentátor.