Hogy tudnék jövő hét végére leadni 15 kg-ot?
Nem férek bele a menyasszonyi ruhámba... pedig jó drága volt! Kicsit nagy lett a hájam a derekamon.
Segítsetek!
Nagyon sajnálom ami veled történt.Én is most készülök az esküvőmre,szóval megértelek.
Lehetne egy kérdésem? Ha nem lehet már elvetetni a babát,akkor az az jelenti túl vagy a 3 hónapon.Semmi jele nem volt eddig a terhességednek,hogy csak most derült ki?
Sajnos ez nem érdem kérdés, viszont ha ilyen tipusú férfi, akkor változni nem fog.
Sajnálom, hogy igy alalkult, de azért annyi jó van ebben, hogy idöben kiderült, hogy a volt völegényed nem megbízható élettárs, igy legalább egy rossza házasságtól vagy csúnya válastól megmenekültél.
Viszont a helyedben elgondolkodnék, hogy nem lenne-e jobb, ha megtartanád a babát - nem mint az ex gyerekét, hanem mint a tiedet! Mint irtad, nem vagy nagyon fiatal, és lehet, hogy ez az utolsó lehetöséged egy gyerekre. Ugyanis mire megszülsz, majd újabb komoly kapcsolatot tudzs kialakitani, addigra könnyen lehet, hogy túl idös vagy a szüléshez (biológiailag). Természetesen tudom, hogy nem sok közöm van ehhez, de azét ne kapkodd el az örökbeadást - hagyj magadnak idöt, mert nagyon sokszor a terhesség alatt kialakul olyan kötödés a gyerekedhez, amit utána nem tudsz feladni.
Azért majd jelentkezz, hogy hogy alakul a sorsod. Kivánom, hogy a lehetö legjobb jöjjön ki belöle.
A terhességet nem vettem észre, mert ugyanúgy jött a havim, pontosan, és ugyanolyan vérzésbőséggel. Volt már hogy kicsit híztam, de nem volt vészes, most sem tartottam annak. Nem volt émelygésem reggelenként.
Kicsit aluszékonyabb lettem, de általában vér-szegényesebb időszakaim voltak így ezt ennek tudtam be.
Kajálok sokat, de mindig is sokat ettem.
A mellem feszül egy ideje, de ezt azt a szerelemnek tudtam be, hát most kiderült hogy nem...
Utolsó, nem tudom, nem akarom megtartani, inkább kerüljön egy olyan családhoz ahol szeretik, mint egy olyan anya mellett nő fel aki utálja őt amikor ránéz mert az apja jut róla eszébe.... Én félek hogy ezt érezném!
Ezenkívül az eddigi "gondtalan" életem (mármint az, hogy boldogan készülök esküvőre) megváltozott egy másállapot, és egy szerelem elvesztése miatt, úgy érzem nem lesz túl boldog a kihordás.
Közben kiderült, hogy a (most már ex)vőlegényem, már 3 éve fenntartatja a kapcsolatot a kis luvnyával, és erről tudtak a barátaim...
Roppantul bánt hogy semelyik barátom nem tartotta érdemesnek korábban elmondani nekem. Lehet hogy építem őket, nekem ilyen barátok nem kellenek, mindent megtettem értük, ők meg életem fontos lépésében sem tesznek értem semmit!
Sőt így értelmet nyer tiltakozásuk, mikor bejelentettem az esküvőt fél éve.
Bocs, hogy még egyszer elöhozom, hogy a gyereknek nem jobb, ha örökbeadod. Ugyanis hiába szeretik akar mennyire is a nevelöszülei, mindig azt fogja kérdezni magatól, hogy miért utálta öt az anyja, hogy ELDOBTA magától, és milyen ember lehet, aki ilyenre képes.
Tudod, nagyon sok ilyen kérdést lehet itt is olvasni, de személyesen is több esetet ismerek.
A gyerek nem érzi magát jól ebben a helyzetben, és csakk saját magát tartja teljesen értéktelen valakinek.
De döntened neked, kell, csak azt akarom mondani, hogy ne siesd el, várd meg, hogy meglegyen a baba. Nagyon sok nönek ugyanis akkor jön csak elö az az érzés, hogy ez az ÉN gyerekem.
(nem tudom mennyire vagy még aktív használója ennek az oldalnak)
engem csak érdekelne hogy minden rendben van-e?
mert már azóta ugye sok idő eltelt csak megfogott a történeted és nagyon sajnáltalak olvasás közben
mi lett a picivel?
és te jól vagy?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!