Van itt olyan aki anorexiás? Ha igen leirná a történetét hogy, hogy lett az stb.

Szia. Hát én nem érzem, és nem hiszem hogy anorexiás lennék, mégis mindenki azt mondja, meg hogy milyen vékony vagyok.. De tény, hogy én sem eszem valami sokat. És tulajdon képpen nem is akarok sokat enni. Táplálkozási zavarom lehet. Mert régebben nem voltam ilyen... Azzal kezdődött hogy bizalmamba fogadtam valakit, és eszményítettük egymást..Nagyon szerettük egymást. És amúgy senkiben sem bízom, ő volt az első. Aztán elfordult tőlem, minden romokban hevert, és elkezdtem magamat hibáztatni, hetekig alig ettem. Persze a suliban is már mindenki a súlyommal volt elfoglalva, hogy még a modelleken is túl teszek, és hogy meghalok ha így folytatom. A derékbőségem olyan 51-es volt, a szám mindig kiszáradt, a kezem hideg. És persze minden alkalmat megragadtam hogy egy kicsit aludjak. Volt, hogy csak azért ettem, mert nem akartam az utca kellős közepén elájulni. Úgy éreztem minden egyes falattal hízom. Gusztustalannak gondoltam magam. Kibékültem a sráccal, ő mellettem van, és egy darabig minden "rendbe jött". De még most sem vagyok kibékülve magammal, szoktam böjtölni, rendszeresen sportolok... nem szeretem a hasamat. Úgy érzem tökéletesnek kell lennem. Már minden féle praktikáim vannak arra, hogy elhitessem a szüleimmel, hogy rendesen eszek.:P Amúgy rendesen eszek - nagyjából. De gyakran falásrohamaim vannak, vannak napok amikor fél óránként tömöm magam. Utána persze, bűntudat, koplalás... Az anyagcserémet szeretném mindig pörgésben tartani. Nem eszek meg olyat aminek nem tudom a kalóriaértékét. Olyan mintha két oldalam lenne: Az amelyik, régebben is volt: imád enni, gyönyörködik a nasikban.. Fagyizni menni számomra külön szertartást jelentett. Most már szó szerint félek. Még a levesben kicsapódó zsírpettyektől is rettegek. Olyan, mintha kényszerbeteg lennék. Egyrészről szeretnék olyan lenni, mint régen. De szeretnék tökéletes lenni, és vékony maradni. És meg akarok szabadulni a kaja-kényszereimtől! :( Mert ez kényszer. Órákat vagyok képes eltölteni kalóriaszámlálással, azzal hogy kiszámítsam mit eszek egy nap, ha 400 kilokalória fölé megyek, az már sok. De azt is tudom, hogy nem érezném úgy jól magam, ha felelőtlenül ennék mindent, zsírban tocsogót.