Ez anorexia? Kb meddig kell ezt csinálnom, hogy kórház legyen a vége?

20 évesen olvasd majd vissza a kérdésed. nekem is volt sok hisztim, mert rám se figyeltek oda anyámék, meg volt, hogy nem voltak barátaim és a suli se ment, és ez ellen valahogy tiltakozni kellett.

és bevallom, még mai napig megfordul a fejemben egy kudarc után (pl. ha nem sikerül egy zh, amire heteket tanultam), hogy JÓ, akkor nem eszek addig, amíg helyre nem hozom a dolgot.

de ezzel kit szivatok meg? a tanárt, aki karót adott? anyámat, aki tesz a fejemre? a volt pasimat, aki már azt se tudja, hogy létezem-e?

:D ne légy nevetséges. itt az egyedüli, aki megszívja, az TE vagy, bár valszeg másra vagy dühös, és őt akarod ezzel "zsarolni" tudat alatt is. Ez ugyanolyan, mint az öngyilkosság. "Majd ha leugrom a hídról/kórházba kerülök (a te esetedben), elgondolkodnak azon az emberek, hogy bántak velem". Közlöm, hogy NEM! NEM fognak elgondolkodni, mert aki leszart eddig is, az akkor is le fog szarni, ha a kórházban vegetálsz egy gyönyörű műbéllel, mert úgy tönkreb.sztad a szervezeted, hogy többé mondjuk soha nem leszel képes magadtól kakálni és kitörölni, hanem a székleted közvetlenül a vékonybeledből vezetik ki egy zacskóba (igen, nagyapámmal ez volt, mert hetekig nem evett mondjuk nála nem hiszti volt, hanem rák, ezt ne felejtsd el).

Szóval egy életen át viseled majd a következményét annak, hogy te most valakire hú de rá akartál ijeszteni. Tényleg, így gondolkodik egy értelmes 16 éves lány.

Szia!

Nem tudom, hogy olvasod-e még, de ha igen, kíváncsi lennék, hogy hogy látod ezt 8 évvel később 24 évesen!