Aki volt már anorexiás, de kigyógyult belőle, az utána soványabb maradt, mint előtte, vagy pont, hogy még többet is hízott vissza, mint amilyen az anorexiás állapota előtt volt?

...nem nevezném anorexiának.

156 centisen 55 kilós voltam, 11 éves. Senki nem hagyott békén, a szüleim elvették előlem az ételt. Lefogytam 50 kilóra, normálisan néztem ki. Aztán már csak büntetésből nem ettem. A szüleimben akartam bűntudatot kelteni.

Így lettem 13 éves, 164 cm, 38 kg. Nem láttam magamat kövérnek, viszont tetszettem magam, de még fogyni akartam, hogy bűnhődjenek Apuék. De nem sikerült. a 37 kg sosem jött össze.

15 éves vagyok, 165 cm, 44 kg. 45 idén még nem is voltam.

Olyan szívesen ennék, tudjátok. De még nem szenvedtek eleget a szüleim. Az osztálytársaimat már megbüntettem, akkor, amikor 38 kilósan összeestem történelem felelet közben. Remélem örökké beléjük neveltem a toleranciát.

off:kedves utolsó! Tudod-e ,hogy legjobban magaddal csesztél ki? Nagyon a fejlődés elején voltál még

on: 169 cm magas vagyok és nyáron 45 kilóra lefogytam elájultam kórház infúzió és a többi most 48 kiló vagyok előtte 58 voltam.

Ennyi észt...

Látszik, hogy Magyarországon senki nem beszél a mentális zavarokról, főleg az evészavarról és a gyógyulásról!

Most találtam ezt a kérdést, jó régi, de ha valaki olvasná, gondoltam leírom a tudományos háttér magyarázatát.

Egy súlyosan alultáplált állapotból, amint az illető szervezete elkezd gyógyulni és a test regenerálja a sérüléseket (szívizmot, szöveteket, szerveket, idegrendszert stb.), vizet tart vissza, hogy megkönnyítse a folyamatot. Ezért van az, hogy pl feltáplálásban az első héten az illető 5-8kg-ot "hízik" mérlegen, ami valójában csak víz és glikogén raktár, nem valós súly. A folyamat során egészen addig gyarapodik a súly, amíg a szervezet MINDENT helyre nem állít! Ha bármi miatt továbbra is éhezik, valamiből hiány van, valamiért nem bízik a napi állandó energiabevitelben, akkor szép tovább rakodja a szövetekbe a táplálékot szűkösebb időkre.... A tested okos.

Gondolj bele, hogy adósságokba kevered magad, elveszíted a munkád, tartozásokat halmozol fel, és ezért meg kell vonnod magadtól bizonyos funkciókat, megszokott dolgokat.... Amint újra lesz munkád, előbb a napi szintű megélhetésre megy el a pénzed, csak UTÁNA, ha továbbra is minden egyes nap elegendő bevételed van, akkor tudod helyretenni az életed, kifizetni az adósságaidat, és felhalmozni tartalékot, arra az esetre, ha megint elveszítenéd a munkád.

UGYANEZ történik a szervezetben felépüléskor! Amikor minden szép és jó már, a súly is optimális tartomány FÖLÖTT van, akkor a tested önállóan, körülbelül egy év alatt magától, minden erőfeszítés nélkül, ugyanazon a bevitelen folyamatosan leadja a plusz súlyt. Hiszen neki sem érdeke, hogy még azt is cipelni kelljen. Ha a szervezeted egészséges, a testsúly normalizálódik, ahogy tette egy többszázezer embernél, aki átélt éhezést bármilyen okból. A testsúly vissza fog állni a korábbira, ha az még mindig reális. (Nyilván nem a 11 éves kori súlyodra áll be, ha azóta felnőttél.)

A másik pedig, az illető nem azért "puffadt", "husis", mert elhízik, hanem azért mert egy evészavarból gyógyul. Pont az ilyen megjegyzések miatt rettegnek a betegek megkezdeni a feltáplálást és elhatározni, hogy meggyógyulnak!

A puffadás a szervezet javítását szolgálja, és csak ÁTMENETI. El fog múlni, amint nem lesz rá szükség. Egy remek példa: gondolj a növekvő babákra. Előbb husisak, duci, édesek, majd egyik napról a másikra, szinte egy éjszaka alatt centiket nőnek, és leolvadt róluk a "felesleg". Pontosan így fogja ledobni magáról a felesleget a tested, amint nem lesz már rá szüksége.

*ahogy tette többszázezer embernél

Nem vagy egyedül. Már sokan végigcsinálták.

Ez kikívánkozott... Remélem valaki elolvassa, hogy értse is mi történik, mielőtt újra visszamenne az anorexia/bulimia/ednos/orthorexia megnyugtató biztonságos illúziójába