Mért nem értik meg a fogyókúrázók, hogy az életmódváltás nem egyenlő a lemondásokkal?

Szia!

Évek óta tudom, hogy milyen a helyes táplálkozás, hogyan kellene egészségesen élni.

Az az igazság , hogy én minden nap szívesen ennék reggelire péksütit, ebédre tésztát vacsorára pedig csokit. Ezzel az étrendel boldog lenne a lelkem, de a testem hamar feladná. Mivel nem így táplálkozom bizony nekem lemondással, és sanyargatással jár az egészséges életmód!

Nem vagyunk egyformák, a valamiről lemondás sem jelenti ugyanazt a számunkra. A testalkatunk, anyagcserénk, hormonháztartásunk különböző, magánéletünk, stresszoldásunk, időbeosztásunk meg depláne.

Van akinek elég, ha egészségesen táplálkozik és heti 3x1 órát mozog, míg másnak emellett egyáltalán nem mozdul meg a súlya a normális felé. Van, aki stresszhelyzetben eszik és hízik, másoknak egy falat sem megy le a torkán. Van, akik nők, 35 évesek és 2 gyereket szültek és vannak férfiak, akik 25 évesek magas tesztoszteronszinttel :)

Ebben nincsen egyetemes igazság. Van, akinek a fogyókúra csak annyi, hogy picit oda kell figyelni, hogy mit egyen (lásd sültkrumpli és meki) és van, akinek bizony az egészséges táplálkozás (mondjuk azt diéta) mellett napi 2x60 percet kell sportolni és akkor talán megmozdul a súlya.

Van, akinek a választás jó és rossz között bizony lemondással jár. Én pl szívesen ennék végre egy jó szelet zsíroskenyeret lilahagymával és egy pohár 3,6-os tejjel vacsira (akkor kívánom és kész) , mégsem tehetem, gondolom nem kell részleteznem miért. Szeretek mozogni, de nagyon idő szükében vagyok és néha rendkívül bosszantó, hogy a szobabiciklin dekkolok 1-1,5 órát, pedig szívem szerint szépirodalmat olvasnék, mert nekem az olyan mint másnak a drog.

Az önelfogadásról szóló mondatoddal tökéletesen egyetértek :)

K.

Azért, mert nem elég tájékozottak. Az interneten mindenfélét összeolvasnak, és a képzetlen fiteszguruk is teletömik a fejüket. Nekem is azt mondta a személyi edzőm, hogy soha többé nem nassolhatok, és nem ehetek zsíros kajákat. Nahát ekkora baromságot még nem hallottam:) Mindent lehet enni, csak ritkán. Viszont az emberek gyávák. Mert félnek belekezdeni bármi olyanba, amiért tenni is kell valamit. Ezért bemagyarázzák maguknak, hogy pl. azért nem kezdik el az életmódváltást, mert néha úgyis lecsúszna a torkukon pár falat szalonna vagy chips. Viszont nem tudják, hogy ez nem baj.

Egyébként a legtöbb ember valóban elfogadja magát 120 kilósan, és és lenézik azokat akik tesznek valamit az egészségükért. Nem fogják fel, hogy van kiút, és hogy bele is halhatnak a rengeteg súlyfeleslegbe. És nem fogják fel, hogy a kalóriacsökkentéses fogyókúrán kívül létezik más is. Lenézik azokat, akik lemondanak a fasirtról az egészségkért.

Én így gondolom.