Akik kövérek voltak, és lefogytak, miben változott meg az életük?

Szerintem semennyiben, mert nem a testsúllyal van a gond, hanem azokkal a gátlásokkal, amik emiatt kialakulnak az emberben. Ha képes ezeket a gátlásokat oldani, csak akkor van érdemi változás az életükben.

(Én 7 kilót fogytam, semmi nem változott, de a 7 kiló nap egy tragikus kövérség, épp csak a normális felső határáról fogytam vissza a normális közepére, úgyhogy szerintem ez más.)

Hát nekem is van tulsúlyom,de nem tragikus mértékü azért.

Amiben változhat:

-könnyebben,gyorsabban,nehézségek nélkül megy a fizikai munka

-kis súllyal nem kínozhatnak olyan panaszok,mint magas vérnyomás,illetve kisebb ezek kockázata

Bár én még nem fogytam le annyit amennyit szeretnék, de talán így is mesélhetek. Tavaly év elejére felhíztam 80 kg-ra :S Eddig sikerült 12 kg-ot fogyni, de még tervbe van véve 6-8 kiló fogyás. Egyébként 172 cm magas vagyok.

Aminek én nagyon örülök, hogy divatosabban öltözködhetek, olyan boltokban is vásárolhatok ruhákat ahova eddig nem mentem be, mert tudtam úgyse lesz jó rám semmi.

Én sport+diéta kombóval fogytam, épp ezért lényegesen jobb lett az állóképességem, könnyebben bírok bármit csinálni. Régen ha felmentem a lépcsőn már elfáradtam, most meg simán felszaladok.

Nagyon sok ismerős megdicsér, hogy milyen jól nézek ki, sokat fogytam... sőt tőlem kérnek tanácsot, hogyan kezdjenek neki.

Ezek által jelentősen nőtt az önbizalmam.

Én is hasonló helyzetben vagyok, mint az előző.

170 cm vagyok, kb 81 kg-ról indutalm, jelenleg 67,4 kg vagyok (ma reggel mértem :)) A célom, hogy 62 kg legyek. Őszintén szólva én több, mint 80 kilósan is csinosnak éreztem magam, mert jók az arányaim, de így közel 67 kilósan 1000x jobb. Tegnap egy szűk szoknyában, felsőben járkáltam a városban, és egyszercsak megláttam magam a kirakatban visszatükröződni, és komolyan mondom meg kellett állnom, mert annyira szép vékony és formás voltam. Valahogy így telejesen más volt magamat látni, mint egy tükörben, mert ott csak közelről látom magam. Alig akartam elhinni, hogy én vagyok, és abban a percben tudatosult bennem, hogy te jó ég én lefogytam.

Most már gond nélkül tudok hordani magassarkú, mert elbírja a lábam a súlyomat. A szűk, csinos ruhák jól állnak végre, és ott domborodok ki ruhában, ahol kell...:)

Mivel tegnap tényleg nagyon csinos voltam, ezért az utcán rengetegen megnéztek. Most itt nem arcoskodok, tényleg távol áll tőlem, de minden férfi megbámult, legyen az öreg, fiatal, de még a nők is határozottan megnéztek. Ez is olyan furcsa számomra, mert nem értettem, először rosszra gondoltam, de mikor megláttam magam a kirakat üvegén, akkor tudtam, hogy ezek sóvárgó tekintetek....:D

Szóval én nagyon boldog vagyok, mert az önbizalmam szárnyal, de azért még 5-6 kg nem árt, és akkor pont jó leszek. :)

Én sem értem még el a végső tervezett súlyt.

De pl volt 1-2 ruhám, amibe nem fértem bele soha, most fel tudom venni.

Az életem viszont semmiben nem érzem, hogy változott volna, és az önbizalmam sem nőtt túl sokat...

Én is pont úgy voltam vele, mint a 11:21-es :) Szép lassan mentek le rólam a kilók, szinte észre sem vettem. Aztán az egyik boltban megláttam magam a tükörben, és elámultam, hogy milyen szép karcsú és formás combjaim meg kerek fenekem lett.

Folyamatosan önbizalomhiányban szenvedtem/szenvedek, de az nagyon jó érzés volt. Büszke voltam magamra, és az önbizalmam is nőtt picit. Most kicsit elhanyagoltam magam, de kezdek visszaállni az egészséges életmódra és jól érzem magam a bőrömben. :) Pedig régen ilyet nem mondtam volna.