Mi ébresztett rá titeket hogy elhíztatok?

Ez jó kérdés, mert 50 kilósan ugyanolyan dagadtnak láttam magam, mint 130 kilósan.

Amikor elmentem orvosi vizsgálatra a szakma miatt és kiakadt a mérleg, majd rommá oltott az orvos :D megjegyezném, hogy aktívan sportoltam, súlyt emeltem, de 155kg voltam, 150nél a mérleg kiakadt, aztán jött a szemétkedés nyilván jogosan egyébként. Aztán életmódot változtattam, lefogytam 30kg-t, nézem a régi képeimet és valóban borzalmas egy állapot volt, ki is ábrándultam magamból, hogy nem láttam mekkora a baj :D nyilván jól esett guggolni 150kg-val, de akkora fejem volt mint valami disznóembernek.

Amikor elkezdtem kihízni a nagyobb méretű ruháimat is. Azóta vettem még nagyobbakat, szóval nem járok meztelen :)

Mikor elszakadt a szallag a bokámban mert ugrottam egyet.

Amikor már kb alig értem el a fenekemet, hogy kitöröljem, illetve a felismerés, hogy duciboltba kellett menjek ruhát venni, mert a normál boltok XL mérete már kicsi volt :(

Amikor a kocsimba gyakrabban kellett cserélni a talpas gömbfejet.

32 éven át mindig nagyon sovány voltam, majd terhes lettem, és tény, rengeteget ettem. Ezen nincs mit szépíteni. 23 kilót híztam, ezt azért nem lehet a gyerek súlyára fogni, de én erre fogtam. Majd megszületik, és ugyanúgy 50 kiló leszek. Aztán nem így történt. A terhesség alatt összevásároltak mindenféle terheseknek való ruhát, de a szülés után a régi ruháimat szerettem volna hordani. Fel akartam venni az egyik farmerom, és a vádlimih jött fel. Ez volt az a pont, amikor eldöntöttem, hogy ez így nem maradhat.