Aki túlsúlyosból lett vékony, mik a tapasztalatok, miben más az életetek most? Milyenek az emberek veletek?

Minden sokkal jobb. Beleférek az ülébe a buszba, az elso dolog amit eszrevezsnek nem a sulyom hanem a mosolyom, tudok pl siteni meg rohanni kert nem fulladok ki. Minden reggel jo amikor tukorbe nezek. Nem csak slankito ruhakat hordok hanem barmilyen szint azabast mintat ami tetszik.

Szoval minden jobb

32 kilot adtam le.

Boldogabb sokkal! Nem csak amiert vekony vagyok, hanem a tiszta etkezes, eletmodvaltas, edzes uj ertelmet adott az eletemnek. A tiszta etkezestol annyi energiam van es olyan egeszseges vagyok mint meg soha. Van erom konditeremben kemenyen edzeni, sokkal jobban megy a sport, nem hatraltat a sulyfelesleg. Mar kaloriat se kell szamolnom, 1 ev alatt boven meg tudom tippelni mi mennyi es mennyivel tartok szinten.

Nem izzadok mint egy lo, nem lihegek a lepcson.

De ami a legfobb, jol erzem magam a boromben, az onbizalmam vegre egeszseges szinten van, nem utalom azt aki visszanez ram a tukorbol, pszihesen is sokkal jobban vagyok.

Nem volt olyan nagy sulyfeleslegem 73kg voltam “csak”, szoval akkor sem bantottak az emberek, max otthon husiztak neha, kaptam bokokat fiuktol hasonlok, ugyis tetszettem sokaknak, de jelenleg MAGAMNAK tetszek. El tudom mondani, hogy ezt en ertem el, vegre boldog vagyok es sokkal kevesbe vagyok visszahuzodo, fel tudom vallalni magam

Nem vagyok budos, nem izzadok, báran megyek strandra, bulizni. Minden könnyebb. Korábban azt hittem az evés utáni kajakoma mindenkinek van. Kiderult higy nem. Azt is hittem hogy aludni kenyelmetlen. Kiderult hogy nagy has nelkul sokkal jobb.

Elmult a gerincfajdalmam, szebb az arcom.

Én nem lettem vékony, az sose volt célom, csak egészséges súlyú. 175cm/64kg vagyok. 4,5 éve váltottam életmódot. Összesen 106kilót fogytam.

Sokkal boldogabb vagyok, már el tudom fogadni a testem olyannak amilyen, nem görcsölök rajta, még ha nem is hibátlan, mert tudom hogy rengeteget küzdöttem érte, és sokkal jobban is érzem magam.

Az én célom valójában ez volt. Nem fulladok éjszakánként, nem vagyok folyton éhes, leküzdöttem ( tudom kontrollálni) az érzelmi evést, nem fájnak a lábaim, nem fáj a derekam, a hátam, nem izzadok annyira, a petefészek cisztáim felszívódtak, rendbejött a ciklusom is amivel szintén probléma volt. Végre kapok magamra normális ruhákat. Nem szeretek vásárolni mai napig sem, de azért legalább nem kell felkutatni a nagyméretű boltokat, és azok 90%-ából is sírva kijönni mert ott se volt rám jó semmi. Könnyebben mozgok, jobb az állóképességem stb.

Az emberek meg olyanok amilyenek. A szokásos... Kedvesebbek, emberszámba vesznek, ez régen nem így volt, lenéztek, kiröhögtek, beszóltak, akár vad idegenek is, és ilyen szempontból bár nem lepett meg nagyon, de azért mégis csalódtam. Valójában nem is vártam mást.

Az emberek többsége sajnos nagyon felszínes😔 Őszintén, olyanokkal akik régen lenéztek, most meg nyalni próbálnak, nem haverkodom. Régen ők kerülték a társaságom, most én őket. Attól hogy kövér voltam, még emberi lény voltam, és nem változtam, csak lefogytam. aki ezt nem így gondolja/ nem így bánt velem, csak akkor kedvel ha épp megfelelek a külső igényeinek, azzal nekem semmi dolgom nincs, hagyjon békén. Több ilyen embert is teljesen kiraktam az életemből már, és egyáltalán nem bánom.

Én akkor kezdtem fogyózni, mikor megtörtént a felismerés, hogy már nem tudtam kitörölni a fenekem…

Egyrészt akkorák voltak az adagok is, hogy rettenet sok wc-papír fogyott, másrészt egy bizonyos szint után már nem értem el a lukat, csak ha kifújtam minden levegőt, így az ájulás kerülgetett egy seggtörléstől.

Így aztán képzelheted az eleg többi területén is komoly gondjaim voltak… pl nem tudtam bekötni a cipőfűzőm, mert a hasamtól nem tudtam annyira előrehajolni…

A lábaim rettenetesen fájtak örökké, szexelni pedig ha hajlandó lett volna velem valaki, akkor sem bírtam volna, már fel sem állt.

Ez 5éve volt 175kg-nál

Most nemrég érzem el a 90et

33\f

Megkaptam, hogy milyen keveset eszek, miért ennyit, anorexiás vagyok, nem normális, hogy salátán élek (ez nem igaz), szinte elfogyok, stb. stb.

168/55-re.

Amikor meg 69 kiló voltam, akkor meg az volt a bajuk hogy elhízok majd.

Francot nem érdekli, őszintén. NEKEM így jó, más meg le van ejtve.

nem voltam extrém nagy, 120kg, hozzá kemény fizikai munka, így nem voltam hájpacni, csak egy hatalmasnagydarab férfiember, hordó pocakkal...

vicces, hogy még mikor már 15kg lement, még akkor is azzal szekáltak munkatársaim ebédnél, hogy hogy tudok ennyit zabálni...

aztán mikor már 25kg lement és amúgy teljesen ugyan akkora adagokat ettem előttük, akkor meg elkezdtek szivatni, hogy mert mostanában nyúlkaját eszek, meg, hogy nem csoda, hogy fogyok, mert ilyen keveset eszek....

és mondom az ebédem adagján semmi nem változott...

mikor elértem a 90kg-ot, akkor pedig elkezdték mondogatni, hogy betegesen nézek ki, sápadt vagyok, árnyéka vagyok önmagamnak... meg ilyeneket...

Konkrétan munkahelyet kellett váltanom, annyit piszkáltak ezzel... az új melóhelyen már így ismertek meg, itt semmi negatív kritikát nem kapok.