Miért pont a hasamon hízok?

A hastájéki elhízáshoz számos fizikai és életmódbeli tényező hozzájárulhat, köztük – szinte természetes módon – első helyen áll az egészségtelen, finomított szénhidrátokban gazdag étkezés, csak úgy, mint a mozgásszegény életvitel. Persze ezek sem vezetnek biztos hasi hízáshoz, azonban genetikai hátterünkkel kombinálva már egészen nagy valószínűséggel tudjuk megállapítani, hogy hajlamosak vagyunk-e a pocakunkra hízni. Ezért ha családtagjaink nagy részén úgy látjuk, a felesleges kilók egyenletes eloszlása helyett inkább szinte csak a hasukra híznak, érdemes extra figyelmet fordítanunk életmódunkra és étkezési szokásainkra, hiszen igencsak nagy az esély rá, hogy mi is ebbe a körbe fogunk tartozni, ha felszedünk pár plusz kilót. A hasi elhízásra való hajlamosságot nagyban határozza meg nemünk is. Míg hölgyek körében a fenékre, csípőtájra és combokra hízó körte alkat a leggyakoribb, addig a férfiak legnagyobb része bizony a hasi tájékra szedi fel a felesleges súlyt. Életkorunk és biológiai életszakaszunk szintén befolyásolhatja hízásunk módját, mivel a korral lelassulnak anyagcsere folyamataink, ezzel pedig hajlamosabbá válunk a plusz kilók felszedésére. Hölgyek körében a menopauza miatti hormonális változások hasi elhízást eredményezhetnek, még azoknál is, akik erre korábban egyáltalán nem voltak hajlamosak. Ugyanezzel a negatívummal járhat a nők szervezetében lévő tesztoszteron szintet megemelő hormonális zavar is, például a policisztás ovárium szindróma (PCOS), amely során a hízás mellett nem ritka a menstruációs zavarok jelentkezése, az erősebb szőrnövekedés és a pattanások kialakulása sem. Szakértők szerint az étkezésen és a fizikai aktivitáson kívül alvási szokásaink és stressz szintünk is hatással vannak a hasi hízás kockázatára. A túl kevés vagy a túl sok alvás, valamint a hosszú távú, folyamatos stressz is növeli a hasi zsírpárnák esélyeit, mivel a legtöbb, ilyen jellegű nyomás alatt termelődött stresszhormon arra készteti a szervezetet, hogy raktározza el készleteit. Sőt, a helyzetet súlyosbíthatja, hogy kialvatlan, kimerült, vagy stresszes állapotban hajlamosabbak vagyunk szénhidrátokban és zsírokban gazdag élelmiszereket választani. A hasi elhízás ellen nem csak esztétikai, hanem egészségügyi megfontolásból is érdemes küzdenünk, mivel már több kutatás is kimutatta, hogy az itt felhalmozódott súlyfelesleg veszélyesebb lehet egészségünkre nézve, mint a testünkön egyenletesen eloszló plusz kilók. A hasi tájékon felgyülemlett zsírszövet ugyanis nem bőrünk alatt, hanem belső szerveink között, a hasüregben helyezkedik el, és olyan vegyületek szervezetünkbe kerülését eredményezheti, amelyek sejtkárosító hatásúak. A hastájéki felesleg ezáltal növeli a magas vérnyomás- és koleszterinszint, a szívbetegségek, a cukorbetegség, a stroke és bizonyos daganatok kialakulásának kockázatát is.

Sima zsírmáj még nem látszik meg vérképben, de még a májfibrózis sem feltétlenül, rengetegen egészen a visszafordíthatatlan károsodásig nem is tudják, hogy májbetegek.

Az hogy hova hizol elsokent, vagy honnan fogysz elsokent, kizarolag a genetikan mulik. En a 20-as eveim elejen elegge onpusztito eletmodot folytattam, minden hetvegen buli, ivas stb. 65 kilo voltam, es nagyon nagyon vekony. Tulsagosan is. De meg igy csontsovanyan is volt mellem, ferfi letemre. Nem volt veszes, de ahhoz kepest hogy milyen vekony voltam, feltuno volt hogy a mellem zsiros. Erdekes dolog ez a genetika

Dagi vagy, középkorú, azt, hogy zsírmájad van, és elzsírosodott hasnyálmirigyed azt kb biztosra veheted.

Mert pasi vagy?

Na meselj, kivancsi vagyok, tenyleg. En is foleg a hasamra hizok