Hogy szokjak le arról, hogy kényszeresen eszem, ha mások nem látnak?
Szeretem az egészségtelen kajákat. Anyám nem szerette, ha nem vagyok vékony, úgyhogy nem engedett ilyeneket enni, később persze megtehettem volna, de mindig beszólt rá. Így amíg otthon laktam kialakult bennem az, hogyha a szüleim nincsenek otthon, akkor eszem ilyeneket. Rendeltem a gyorskaját, ettem a rágcsákat, édességeket. Ha elutaztak, ezeken éltem. Aztán egyedül éltem, akkor nem volt semmilyen kontroll, így bármikor ehettem bármit, híztam is. Amikor a barátommal összeköltöztünk, akkor mondtam neki ezt a problémámat és megkértem, hogy ne hagyjon ilyeneket enni, főleg mert fogyni szeretnék. Neki nincs baja a testemmel, de jót akar nekem, így ritkán eszünk ilyeneket. Ő ritkán van házon kívül, amikor én otthon vagyok, mert előbb ér haza a munkából. De ha mégis elmegy, akkor én ugyanúgy eszem. Bennem van az, hogy most vagy soha, itt a lehetőség, nagy mennyiséget is eszem, mert ki tudja, mikor lesz rá lehetőségem legközelebb.
Hogy tudnék erről leszokni? Van hogy nem is kívánok ilyeneket meg nem vagyok éhes, de megragadom az alkalmat.
válasza:
válasza: válasza:Nekem is lenne ezzel egyidejüleg egy kérdésem:D
Hogy tudnék leszokni, hogy muszájból eszem? és tőlem a Michlenshéfes borjút is elém tolhatnk, akkor sincs étvágyam hozzá.:D
válasza:Nincsen benne semmi titok, akaraterőkérdése. Ennyi!
Kettő lehetőséged van.
1. Zabáljál tovább, és viseld ennek a hátrányait.
2. Kezdjél el egy egészségesebb életmódot.
válasza:Csináltam ezt egy darabig. Nekünk csak simán nem volt pénzünk, mikor gyerek voltam chipre és hasonlókra, szóval amikor lett saját keresetem annyit zabáltam ezekből, amennyit jól esett. Nyilván tudtam, hogy nem jó dolog, így igyekeztem nem mások előtt tenni.
Teljesen őszinte leszek, egyszerűen a szégyen motivált, hogy legyen erőm letenni. A napi chips evést leredukáltam heti 1 alkalomra (amit nyilván néha megszegtem...), majd annyira elegem lett ebből, hogy egyszerűen száműztem teljesen. Nem vettem meg, megtörtem a napi boltba menős rutint, és kerestem más elfoglaltságot. Nehéz volt? Ohh, de mennyire...úgy az első hónapban. Utána már nem foglalkoztatott. Ettől függetlenül most sem veszek ilyesmit, mert hiába telt el pár év, ha van itthon, megeszem. Ha férjem vesz, akkor kb azonnal megesszük, aztán megint nem veszünk pár hónapig. Ilyen téren moderációban eszem ma is, de nem naponta, meg hetente...
Szóval sajnos tényleg csak az akaraterőt tudom mondani én is. Ne vedd meg, ne menj ilyen helyekre, és összeszorított fogakkal bírd ki, amíg már nem hiányzik.
válasza: válasza:7-es nagyon jól írja. Ne legyen otthon ilyesmi egyáltalán, plusz abban is igaza van, hogy egy idő után elmúlik a késztetés, a hiányérzet.
Én saját tapasztalatból azt tanácsolom neked, hogy - mivel maga az evés örömet okoz és jutalomként éled meg - egyél nyers (vagy párolt) zöldséget ilyen apropóból. Nekem bevált.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!