Bulímiával korházban?

Én kb 10 éve voltam emiatt kórházban. Elvégeztek mindenféle tesztet. Pszichológussal kellett beszélni, akit az jobban foglalkoztatott hogy miért nem élek nemi életet. Nagyon ki akart erőltetni egy vallomást hogy leszbikus vagyok. Egyetlen egyszer tért ki étkezéssel kapcsolatos témákra :

-szokott meleg ételt enni?

- nem, mert megvárom amíg kihül. Hideget eszek.

- akkor nem eszik főtt ételt??!!!

- eszek főtt ételt, hidegen

Nem értette meg a barom állatja, hogy a meleg étel az a hőfokot jelenti, a főtt étel lehet hideg is.

Utolsó!

Miért ettél csak hideget?

Normális esetben foglalkoznak veled - a valóság meg az, hogy kb leszrják.

Nincs ott egy ápoló, hogy figyeljen étkezés után (kellene - 2 órán keresztül nem mehetnél ki mosdóba, vagy csak nyitott ajtónál, hogy ne hányhass vagy mozoghass pl), magyarul eszel, aztán azt csinálsz, amit akarsz.

Megéri? Amikor benne vagy, úgy érzed meg, valójában viszont egyáltalán nem.

10 éven keresztül voltam bulimiás (kisebb-nagyobb megszakításokkal). Azt nem nevezem életnek, csak egy merő stressznek, hogy na, mikor zabálhatok és hányhatok végre?

Vagy amikor nem tudtam valami miatt mosdóba menni, ingerült hlypitsa voltam mindenkivel, vagy épp bőgtem.

Végül 35 kilósan majdnem meghaltam.

1-es, ez mind szép, gyönyörűen kimásolt tankönyvi bullsht. a valóságban megkapod a gyógyszereket aztán csókolom.

A pszichiáter nem is foglalkozik veled, vagy a nemi életedet próbálja kivesézni (miért nincs barátom? Miért nem szexelek? Közöd, bmeg?), vagy a kajadolgokat erőlteti, és full nem érdekli, hogy miért! csinálod magaddal ezt.