Akik nagyon nagy koverek hogy hogy nem kezdtek el a dietat meg mikor csak fele ennyire voltak koverek?

#8

Biztosan van egy réteg akit valóban érint a depresszió vagy valamiféle lelki probléma, de ezt általánosságban kijelenteni nem lehet.

Nézz csak hazánkra, a balatonon nem tellik el 5 perc, hogy legalább 10 túlsúlyos embert látnál. Népbetegség, szimplán nem törődnek vele az emberek.

Szó sincs itt semmiféle depresszióról, szimplán magasról szarnak magukra az emberek. Ez az igaszság, pont.

Az emberek többsége amelyik depresszióval és különféle lelki problémákkal dobálózik, na pontosan ők azok akik másnak egy társaságban már jóízűen nevetgélnek.

A legtöbb ember simán változtathatna magán, szimplán nem akarnak. Amivel nem is lenne probléma, csak bekéne ismerni ahelyett, hogy szánalmas kifogásokkal dobálóznánk.

Milyen tipikus hibát?

Kalóriát kéne számolni meg sportolni, persze, hogy nem fogy le ha a hatszázadik barom diétát kezdi el, meg visszahízik.

15, túl keveset esznek, koplalnak pl, aztán meg szimplán vissza állnak az előtte lévő életre, utána a szervezet bekapcsolhat raktározásra, ha megint az történne, legyen "raktározva".

Egyébként igen, sok idióta diéta van, életmód váltás és odafigyelés ami igazán jó. Én is úgy fogytam 10 kilót, hogy kalóriát és a cukrot számoltam, mennyit viszek be. Kiszámoltam testsúly, cél és a napi tevékenység alapján mindig.

A koplalás kimeríti a barom diéta fogalmát nálam.

Az egyes azonban azt írta, hogy vannak, akik nem tudnak lefogyni. Erre kerdeztem, hogy mondjon példát, ahol az egészséges életmód és sport, kaloriaszámlálás nem működik.

Addig számomra ez csak duma meg kifogás.

Ha veszed a fáradtságot és elolvasod ezt, talán lesz némi fogalmad arról mi az amin egy súlyproblémákkal küzdő kövér ember keresztül mehet élete során, mire talán képes lefogyni.

Nekem egész kisgyerekkoromtól kezdve volt túlsulyom.

Az étrendem minősége sajnos nem volt jó ( utólag ezt már tudom), de nem válogathattam. Azt kaptam amit a szüleim adtak és pont. Nagyon sokáig nem volt pénz többre/másra.

Aktív voltam, sportoltam, engem nem zavart, csak mindenki mást.

14 éves koromban 100kg voltam, és annyian bántottak emiatt, hogy megfogadtam a sok hülye tanácsot amiket a sok szídás közt a fejemhez vágtak, egyek nagyon keveset és akkor majd lefogyok és emberi lény leszek.

Semmit nem tudtam a fogyásról, akiket megkérdeztem, ugyanazt mondták: Megtettem, nagyon keveset ettem, és 9 hónap alatt kínkeservesen leszenvedtem 25 kilót. Már a normál súlyom felső határán voltam. Addigra már nagyon rosszul éreztem magam a szinte állandó éhségtől, fáradtságtól, sokat sírtam is. Erre megkaptam egy rokonomtól, hogy " olyan dagadt vagy, fogyjál már le".

Egyébként is szarul voltam, de ez teljesen összetört lelkileg. Minek kínzom magam, ha ugyanúgy bántanak ha fogyok, ha nem fogyok? Végül nem bírtam tovább és feladtam az egészet. Fele annyi idő alatt visszajött minden felesleg, és még +10kg.

Aztán Évekig jojózott a súlyom mert újra és újra megpróbâltam lefogyni, de hosszútávon nem ment, eközben már egyre nehezebben fogytam, hiába a szigorú diéta és mozgás, és egyre könnyebben ragadt rám a felesleg. Persze felfelé mindig több jött, mint ami nagy nehezen lement. Összetört a rengeteg kudarc. Magamba fordultam. Nagyon megküzdöttem az ètkezési zavaraimmal, falási rohamokkal, érzelmi evéssel, ételfüggőséggel, a környezetem megvetésével, később pedig kiderült hogy hormonális és anyagcsere betegségem van.

Végül úgy tudtam lefogyni, hogy az anyagcsere betegségem kapcsán dietetikus segítséggel, speciális összetételű diétát kezdtem el összerakni magamnak, elfelejtve a sablon-diétákat, olyan tàpanyagarányokkal operálva, amire korábban soha nem is gondoltam, és ami mint kiderült, jó hatással van a szervezetemre.

Lehet elítélni, de eljutottam oda, hogy már abszolut nem érdekel, magasról lesz***rom. Olyanok véleménye főleg nem rúg labdába nálam, akik nem küzdenek a hízékonyság problémájával, illetve akik nem is ismernek, fingjuk sincs mennyit küzdöttem, mit szenvedtem hosszú évekig ezzel.

Lefogytam, és nem kevés munkával. De meg kellett hozzá találnom a saját utamat, amihez időre volt szükségem. Ennyi.