Lehet összefüggés a babakorban fogyasztott cukor és a felnőtt kori elhízáz/súlyproblémák között?

Ezen az oldalon csak olyanokat lehet leírni, hogy a fogyás, életmódváltás milyen baromi könnyű vattacukorfelhő, és minden szuper, minden tökèletes, minden azonnal összejön, mindenki azonnal mindent tud, senki sem élte meg nehézségként, különben egyből megkapja , hogy kifogásokat keres stb.

Gondoltam őszinte leszek, leírok mindent ezzel kapcsolatban, az érzéseket is, lehet nem kellett volna.

Amúgy tényeket írtam le, egy darab kifogás sem volt köztük. Valóban nincs ott a " nincs időm mozogni" mert az egy kifogás, én meg heti 10 órában sportolok a súlytartás óta, és előtte fogyáshoz is mozogtam, így ez nem relevàns.

És hogy ne tudtam volna magam elhatározni? Az igen vicces, tekintve hogy komolyabb feleslegtől szabadultam meg az évek alatt, mint 40kg.

Én úgy tudom, az ízérzékelés hangolódik, ezért kerülöm a hozzáadott cukrot (és sót). Lehet, hogy az elhízás az egyén felelőssége, de én szeretném megkönnyíteni a gyerekem dolgát. Ha majd már mindent eszik, akkor a mérték megtanítása lesz a fő célom, nem hiszek - hosszú távon - a teljes tiltásban.

Szénhidrátra természetesen szüksége van, de az tökéletes keményítő formájában is. Nagyrészt úgyis anyatejet eszik még.