Vannak köztetek olyanok, akiknek többszöri nekifutásra, de sikerült végre lefogyni? Véglegesen??? Mi kellett hozzá? Az úton maradáshoz, és végül az eredmény megtartásához? Vagy voltak, vannak kudarcok?

Láttam egy hasonló témát, és úgy szíven ütött...

Én 27 éves koromig jó testalkatú voltam, átlagban 55 kg a 160 cm-emhez. EZ ilyen sztenderd alak, méret, sokakkal találkoztam hasonló adatokkal. Viszont ami ezután történt, azt nem tapasztaltam még másoknál, vagy akár csak olvasva valakiről. Szeretnék segítséget kérni.

Abból az idili állapotból egy hormontartalmú gyógyszer után felszedtem 10 kg 2-3 hónap alatt, amiből még a nagy részét sikerült leadnom, viszont utána már hízékony lettem. Azóta eltelt 8 év. Ez idő alatt 4-szer vágtam bele fogyókúrába, és bár életmódváltásként álltam hozzá, egészséges étkezéssel, sporttal, és mindig eredményes is voltam, mert először 18 kg-ot, másodszor 10-et, harmadszor 8-at, negyedszer 19 kg-ig jutottam, de mégsem sikerült/sikerül megtartanom az eredményt. Rájöttem idén, hogy étkezési zavarban szenvedek. Olyan csalódott vagyok... Szakembert nincs lehetőségem felkeresni, saját magamtól pedig újra és újra elhagy a lelki erőm. Mert azt is tudom, és tapasztalom, hogy minden változás fejben dől el. És amikor eljutok erre a szintre, akkor megy is mint a karikacsapás, nem éhezem, elégedett vagyok stb... De aztán ha jön egy törés, akkor újra és újra feladom. Ha ez bekövetkezik, nincs erőm felállni, vagy csak már akkor, amikor utálok a tükörbe is belenézni, vagy egy rongy sem jön rám.

Azért írtam a negyedik fogyásnál, hogy 19 kg-ig "jutottam", mert már csak 8 kg lett volna a célba éréshez.... Talán most vagyok a legcsalódottabb, hisz olyan hosszú és eredményes utat tettem meg, és főleg örömmel, energikusan, de megtorpantam, lett néhány akadály, és azok leteremtettek. Két hónap alatt visszaszedtem 6 kg-ot. Próbálom újrakezdeni, de nap-mint nap feladom, estére elgyengülök, vagy már reggel "elrontom" és hagyom, hogy az egész nap a levesbe menjen..

Az evészavarnak az az egyik árulkodó jele, hogy vannak "tiszta és nem tiszta ételek". Sajnos belekerültem ebbe az örvénybe.Illetve abba, hogy nem tudom megállni, hha megettem egy bon-bont, akkor ne egyem meg az egész dobozzal... De csomó más példát is hozhatnék... Úgy szégyellem magam, leginkább magam előtt.

Elméletileg mindent tudok, voltak sikerélményeim. De újra és újra visszaesem. Így olyan, mintha nem tudnék semmit.

Kérlek, ha olvasod ezt, és tudnál nekem tanácsot adni, akkor azt megköszönném.