Akik életmódot váltottak, hogyan élitek meg, hogy a családotok, barátaitok "hagyományosan" étkeznek?

Csak az gyengül el, aki gyenge.

Fogytam már 40 kilót. Ha én egyszer azt mondom, hogy nincs kivétel, akkor nincs. Iszonyat akaratos vagyok, teljesen kizárom és nem érdekel, más mit eszik.

F/29

Én ritkán megyek ilyen összejövetelekre, de akkor is próbálok vigyázni. Mármint ilyenkor nem szoktam annyira a kalóriákat számolni, de ha például tudom, hogy egy adott kajában rengeteg kalória van, akkor megpróbálok nem enni abból/nagyon minimálisan. De amúgy az életmódváltásom előtt, az ilyen összejöveteleken mindig ettem, amennyi belém fért. Tök jó volt, meg minden, de utána órákig hányingerem volt a túlevéstől. Szóval érted, értelme nem volt. És most az ilyen összejöveteleknél próbálok arra gondolni, hogyha zabálnék annyit, amennyit akarnék, annak mi értelme lenne? Nem kell annyi kaja ahhoz, hogy elvegye az éhségem. Sőt, utána órákig tele leszek, rosszul fogom magam érezni. Akkor mi értelme? Egyek fölöslegesen, hogy aztán még rosszul is érezzem magam? Szóval logikusan gondolva sem éri meg, mert na, ha nem vagyok éhes, nem kellene ennem tovább.

De amúgy mindenből eszek egy kicsit, mindent megkóstolok, de halálra zabálni magamat nincs értelme. Az életmódváltásom előtt sokszor ettem unalomból, vagy akkor is ettem még, mikor már nem voltam éhes, szóval nálam ez a túlevés mindig is egy probléma volt. Meg arra is próbálok gondolni, hogy most ha eszek úgy, ahogy kedvem van, annyit, amennyit akarok, amennyit kívánok, akkor a végén mi lesz? Elégedett leszek, mert ettem finomakat, de a túlevés miatt rosszul leszek órákig, illetve ha ezek az összejövetelek gyakoriak, akkor a végén hízás lesz a vége, amiatt meg szomorú leszek, illetve krónikus betegségem is van, aminél nyilván jó, ha az ember egészséges testsúlyban van és minden tőle telhetőt megtesz az egészsége szempontjából. Viszont ha nem eszem túl magam, akkor nem lesz lelkiismeretfurdalásom, hogy fölöslegesen telezabáltam magam, illetve ha gyakoriak ezek az összejövetelek, akkor sem fog ez hízáshoz vezetni, és összességében a végén elégedettebb leszek magammal, mint ha folyton csak kedvem szerint ennék.

Akaraterő. Tudom, hogy hízékony vagyok, tudom hogy számolok és arra gondolok, hogy mekkora voltam amikor nem véletlenül életmódot váltottam.

Gyengébb pillanataimban pedig ilyenkor több zöldséget eszem és mondjuk ha esti grillpartira megyek, későn reggelizek, valami lightosat (értd: kevesebb kcal mint aimt reggelizni szoktam), ebédre ugyanez és úgymond egy étkezést, ami az átlagos vacsinál több kalória meghagyok az összejövetelre. Ott pedig ha nem is rétesek és krémesek, de egy jó kis grillhúst egy szelet valamilyen süteményt megeszek. Próbálom minél tovább kihúzni és csak 2-3 óra után amikor már nagyon extrán kí@ánom, akkor megenni. De tudom, hogy befér a keretembe

Annyira megszoktam már, hogy nem eszek nasit, sütit, meg egészséges kajákat, hogy nagyon ritkán kívánom. Már sok minden ízre sem olyan, mint régebben, így ha például eszek egy ilyet, csalódás ér, és jó időre elmegy a kedvem tőle. Gyakran, mivel tisztában vagyok a károsságával és a zero tápanyag értékével, pl egy sütinek, már azért sem kívánom meg.

Ha mégis eszek egy sima cukros sütit, mert mondjuk szülinapost ünneplünk, akkor csak egy nagyon vékony torta szeletet vagy fél szeletet eszek tiszteletből (ha nem gondolnak rám külön), és olyankor csak leves a vacsi.

Meg amióta figyelek arra, hogy mikor, mit, és mennyit eszek, látom a különbséget, hogy mennyit nassoltam, és ez eléggé elborzaszt, így nem is értem minek ennyi sütit enni pl. egy családi eseményen.

A saját háztartásomban pedig egészségesen főzök, ritkán készül olyan étel, amihez külön, vagy extrát kéne magamnak főzni, így nem érzem kirekesztve magam.

Fejben eldontottem, hogy igy etkezek, nem engedek belole.

4 honap alatt megszoktam, latom az eredmenyt, miert rontanam el?