Mi ez a jelenség, amit anyukám fogyókúrának nevez?
Anyukám egy negyvenes hölgy, 155 cm magas és kb. 70 kg súlyú (nem tudom pontosan). Régebben le tudott fogyni 78-ról 65-68 kg körülire (ez nagyjából a 4 évvel ezelőtti eredménye lehet) sok futással. Namármost, még mindig fut 7 km-et heti 3 alkalommal és állítása szerint kalóriadeficitben van, amint én nagyon kétlek. (Én magam is fogytam kalóriadeficittel, bár nekem kisebb volt a feleslegem.) Mégpedig azért, mert semmit nem fogy mostmár. Vizsgálták a pajzsmirigyét, minden rendben van szervileg nála! Külön élek már, de amikor otthon vagyok, nem azt mondom, hogy sokat eszik, de itt-ott bekap egy plusz falatot, amit nem biztos, hogy vezet a kalóriabázisban. Mindig panaszkodik, hogy nem fogy, miért nem fogy?! Hiába mondom neki, hogy ezen plusz falatok okozzák a fennakadást, neki is tudnia kellene (korábbi sikereire alapozva), hogy nem úgy van, hogy amit nem írunk be, azt nem is ettük meg.
Nekem ez az egész kicsit olyan, mintha feladta volna, de nem meri beismerni másoknak, ezért inkább széttárja a kezét, hogy "hát nem tudok mit tenni, ha a fejem tetejére állok, akkor sem fogyok"
De ez neki miért jó? miért nem mondja inkább, hogy pl. többé nem számolja a kalóriákat, hanem eszik, amit megkíván és igyekszik egészséges maradni? Ha így tenne, szerintem egy tiszteletre méltó lépés lenne.
Nektek mi a véleményetek erről? 22F
válasza: válasza:
válasza:Az én anyám még jobban csinálja: Miért nem fogyok, hisz nem eszek sokat.
Mondja ezt úgy, hogy egyáltalán nem is számolja, mit mikor mennyit eszik.
válasza:Sokan vannak ezzel így sajnos, hogy azt hiszik kalóriadeficitben vannak, de mégsem, aztán panaszkodnak, hogy nekik ez már nem megy, nem magukban keresik a hibát, hanem ráfogják, hogy már "öregek" vagy ez genetika. Kalóriadeficitben 20 évesen és 70 évesen is fogy az ember. Anyukádnak 40x évesen valószínűleg már lejjebb kell menni a deficithez, mert a futáson kívül mást talán nem nagyon mozog, korábban pedig igen.
A legrosszabb, mikor ezek után az emberek elhiszik, hogy a kalóriák nem számítanak, mert ők hiába vannak deficitben, mégsem fogynak.
Mondd meg neki nyomatékosabban, hogy ne "csipegessen", mert rengeteg plusz kalóriát össze lehet így szedni a napra. Egyen rendesen, hogy ne kelljen közben eszegetni vagy valami más stratégia, amivel az itt-ott belopott kalóriákat ki tudja védeni.
válasza: válasza: válasza:Nekem is volt ilyen, amikor belefáradtam az életmódváltásba, számolgatásba. Ilyenkor súlyt tartottam. Amint elkezdtem megint minden falatot írni, újra fogytam. Szerintem nem adta fel, csak nincs elég lelekjelenléte, akaratereje meg energiája erre az egészre.
Magamból kiindulva ha támogatod és motiválod (meg elrakod a nasit az azstalról valami szekrénybe) az segítene neki
válasza:Nekem is volt, hogy úgy éreztem mindent megteszek, nem ettem sokat, és egészséges dolgokat, mozogtam, mégsem fogytam. Nekem a pajzsmirigyemmel is gond van, de a fő probléma az inkább az inzulinrezisztenciám.
Mikor ennek megfelelően kezdtem el diétázni szakember tanácsai alapján, személyre szabottan, szép lassan lefogytam. Igaz, majdnem 3 évembe került, de sikerült.
válasza:Motivációt vesztett és nincs az egészre elég energiája, akarata. Majd náka is bekattan valami ahogy sokunknál akik ebben a topicban vagyunk és utána, mivel pontksan tudja a fogyás menetét majd belead mindent. De amíg nincs meg neki a usz löket, addjg hiába.
Az én anyukám pl pufirizst uzsonnázik (egy teljes zacskót) és csodalkozik hogy nem fogy. Neki is hiába mond bármit az ember. Mi ilysnkor csak várni tudunk
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!