Vannak itt olyanok, akik fogyóztak, fogyóznak, sportolnak ? Volt nálatok olyan, hogy zabálási roham jött rátok ? Ellenálltatok neki ? Ha nem, akkor mi törtènt, mit ettetek, volt-e önostorozás ?

Én hetente kétszer tudatosan megeszek egy-egy tábla csokit, ez megvéd a további bezabálásoktól. Tudom ez nagyon soknak hangzik, de ahhoz képest, hogy korábban minden nap megettem egy tábla csokit, már nagy előrelépés, és fogyok így is, havonta másfél-2 kilót.

Az elmult 2 évben 2x fogytam le 10-10 kilot (55-ből, tehát alapból sem vagyok túlsúlyos) diétával es nagyon sok mozgással. Ettem rendesen, de iszonyatosan odafigyeltem rá, hogy mit, és nagyon erős önkontroll alatt tartottam magam. Az első diétakor 6 hónap után jött egy nap, amikor teljesen elszállt az agyam, és elképzelhetetlen mennyiségű kaját (főként édességet) toltam be egy ültő helyemben. Kb 3 hónap alatt visszahíztam azt a 10 kilót, mert onnantól rendszeresen rámtörtek a falási rohamok és teljesen elvesztettem az önkontrollt. A második diétánál nagyjából ugyanez a forgatókönyv volt, csak ott egy konkrét erős stresszhelyzet váltotta ki a kontrollvesztést. És igen, iszonyat bűntudatom volt minden egyes ilyen roham után, főleg azért, mert nagyon komolyan vettem a diétát és hihetetlen büszke voltam az önuralmamra, ezért mélységes csalódásként és kudarcként éltem meg saját magammal szemben. Hozzáteszem ez nagyon nem egészséges hozzáállás, de sajnos a végletek embere vagyok, valamit vagy teljes erőbedobással csinálok, vagy sehogy

Beleszámoltam a napi kaloriába aztán csá

Minden hónapban rendelek egy pizzát. :D Semmiben nem hátráltat, sőt, igazából mindig várom azt az egy pizza napot. Ezzel el tudom kerülni a zabarohamot, hiszen tudom, hogy már csak 5 nap és ehetek pizzát. Könnyebb 5 napot kibírni, mintsem 5 hónapot az “álomsúlyig”.