Miből raktároz a szervezet?

Abból a kevésből, amit bevisz. A test képes lelassítani, kikapcsolni bizonyos funkcióit, amivel alacsonyabb energiaigényűvé teszi magát, és az azon felüli keretet elraktározza. Nyilván ezt csak bizonyos szintig tudja megtenni, azalatt mindenképp fogyni fog.

Ilyen funkciók az egészséges haj, bőr, és egyéb nem létfontosságú szövetek minőségi romlása (nem épít be mindent, ezzel is spórol, főleg, ha nincs is kellő építőkockája), gyengül az immunrendszer, csökken a testhőmérséklet. És biztos van még más is, ami laikusként nem jut eszembe.

Az a kevés amit eszik, elraktàrozódik taetalékba. túlélő üzemmód, lelassul az anyagcsere. Azt a kevés tàplàlékot kevésbé hasznàlja fel a test alap működésére. Ezért voltam pl àlmos, fàradt, stb .... Mikor koplalàssal próbàltam lefogyni. És nagyon keservesen fogytam, majd meg is àllt. Aztàn persze annyira nem bírtam az éhezést hogy feladtam...

Sok ember ezért jojózik évekig, mert azt hiszi a kevesebb energiabevitel jobb. Pedig nem ez a legfontosabb.

igazad van kedves kérdező, valóban nincs ilyen, hogy "raktározó üzemmód", ez egy elég széles körben elterjedt, makacs tévhit - sok ilyen van, ez csak az egyik közülük.

ellenben alkalmazkodik az anyagcsere, kitartó koplalással iszonyatosan lelassul, az alapanyagcsere egyre lejjebb és lejjebb kúszik, majd mikor az illető nem bírja tovább és elkezd enni (a legtöbb esetben sokkal többet mint az eredeti szükséglete volt), akkor a szervezet szupergyors hízással reagál, mert többszörös energiát kap ahhoz képest, amihez már alkalmazkodott a koplalásnál.

szóval ezért van a jojó, nem azért mert raktároz a szervezet még a koplalásnál (a hízásnál már nyilván igen, zsír formájában, de ez nem egy újfajta üzemmód, eredetileg is akkor hízunk, ha túl sokat eszünk)

Az evolúció úgy alakította az élőlényeket, hogy az ínséges időkben is a lehető legnagyobb eséllyel éljenek túl. Ha koplalsz, akkor egyrészt lassítja az anyagcserét, mindent a lehető legkevesebb energiából akar megoldani; ez egyébként a klinikai vizsgálatok alapján tartós, maradandó változás. Tápanyaghiányos időszakban a test a legenergiaigényesebb sejtek fenntartását korlátozza az anyagcserelassulás mellett, s mivel az energiazabáló agyra szükség van, így a második helyezett izomsejteket veszi célba, amik jó fehérjeforrások is. Ha csökken az izomarány, akkor ugye csökken az energiaigény is, a testzsírszázalék viszont nő, hiszen a zsírsejtek fenntartása igen olcsó a testünk számára. Másodlagos anyagcserelassulást okoz a testzsírszázalék növekedése.

Lényeg a lényeg, ezek a folyamatok mind azirányba hatnak, hogy amikor a kiéhezett szervezet újra tápanyaghoz jut, akkor gyorsan raktározni is fog, még tovább nő a testzsírszázalék.

Szóval nem akkor fog hízni, amikor éhezik (ez nem tudom, honnan veszik sokan), hanem amikor már nem bírja tovább az ember a koplalást.

Egyébként testi- és pszichológiai okok miatt is többet esznek az ember koplalás után.

Ezért van a jojó-effektus, ill. ezért van, hogy az odafigyelés nélkül tartott testsúlyt egy éhezés után már csak odafigyeléssel lehet tartani.