A diéta alatt lehet a teába, egy kis kávéskanál cukrot rakni? (az édesítőszert utálom)

Igen, azonnal menj a paphoz és gyónd meg! Arról pedig ne is álmodj, hogy így fogyni fogsz, hízol vagy négy kilót!

Komolyan mondom sírni tudnék ezeken a problémákon...

A cukor helyett vegyél nyírfacukrot, az nem műanyag, és nem hízlal annyira. Mondjuk elég drága.

www.nyirfacukor.hu

Jó még a méz (ha biztos nem cukrozzák), és a finomítatlan nádcukor. (Fontos, h finomítatlan legyen.)

Egyiknek sincs mellékíze.

Nem manapság, hanem elég régóta használják cukorbetegek.

A nyírfacukor tömeges, ipari méretű gyártását - a hagyományos cukor pótlásának céljával - Finnország fejlesztette ki a második világháború idején. A fejlesztés egyszerű okkal volt magyarázható: mivel az ország a háború alatt minden beszállítási lehetőségtől el volt zárva, a kristálycukor beszerzése sem volt számára elérhető. A klimatikus viszonyok miatt, Finnországban sem a cukorrépa, sem a cukornád nem terem meg, ezért a cukorhiány leküzdésére más, országon belül elérhető megoldást kellett találni. A fa, mint cukorforrás már régóta ismert volt, így a nyírfa kérgéből és rostjaiból kivonható cukor kézenfekvő alternatívának tűnt. Finnország ekkor fejlesztette ki és kezdte meg az országban nagy számban előforduló nyírfából a nyírfacukor ipari előállítását.

A nyírfacukor előállítása azonban jóval drágább és kevésbé hatékony, mint a hagyományos cukoré. Ennek eredményeképpen gyártása a háború után háttérbe szorult.

Bár a nyírfacukrot a tudomány már 115 éve ismeri, az egészségügyi hatásaira és diétás előnyeire vonatkozó kutatások csak a 60-as években indultak meg, szintén finn kutatók vizsgálatainak eredményeként. Míg 1970 előtt a nyírfacukrot főleg a cukorbetegek étrendjében alkalmazták alternatív cukorhelyettesítőként, a 70-es évektől már antibakteriális és fogszuvasodást gátló hatásait tanulmányozták. Ezt követően világszerte végeztek további kutatásokat, melyek a nyírfacukor számos egyéb jótékony hatásra mutattak rá. Az eredményeknek köszönhetően az egykori Szovjetunióban például évtizedekig használták diabetikus célokra, míg Németországban intravénás tápláláshoz alkalmazták.