Miért válnak el manapság olyan sokan?

1. Rossz választás, önismeret hiánya

2. Még rosszabb társas kommunikáció

3. Legkönnyebb megoldás kilépni és váltani, ma már nem szólnak meg érte.

Mert "lehet". Régen nem nézték jó szemmel, még régebben nem lehetett.

32/f

Feminizmus. A "nekem minden jár, mert nő vagyok" - elve. Ha a szomszéd/barátnő Rozikának egy fogorvos udvarol, nekem is kell. Ha anyaként kudarcot vallottam, nekem is ki kell teljesednem máshol. Ha a második szomszéd Jóska BMW-t vett (hitelből), már sikeresebbe, mint az opelos férjem.

Ha meg nem jön be: szemetek a férfiak.

F, 39

Nem, kedves négyes, nem erről van szó. Éltem külföldön meg itthon is. Ég és föld. Az adott szó, a hozzáállás, a megbízhatóság.

Túl sok éppúgy te sem lehetsz, ha itt lógsz és kritizálsz!

A hármas

Egyrészt teljesen meg vannak hülyítve az emberek. Mindent megveszünk, használunk, eldobunk.

Kapcsolatainkra is igaz ez, legyen az bármilyen, barátság, szerelem, akár rokoni! Utóbbira még azért figyelünk...

Szóval ez az emberi természetnek a része is. Az ember még csak nem is monogám!! Tehát teljesen érthető, ha így teszünk.

A monogám házasság csak egy társadalmi berendezkedés, ami az egyik legműködőképesebb. Ennyi. Szabad világban vagyunk (viszonylag), így bárki el tudja dönteni, hogy mennyire akar állatias ösztönlény lenni, vagy éppen mennyire törekszik arra, hogy jó-hosszú távú kapcsolatokat alakítson ki, ne álljon össze az első „gyütt-menttel”.

Láthatjuk az eredményt, láthatjuk mire van igény, ilyen emberek sétálnak melletted az utcán. Gyakorlatilag 90%+ az öaztönlények aránya. Válás csak azért van kevesebb, mert a többség inkább már együttmarad a párjával, mert hát közös gyerek, közös lakáahitel... egyszerűbb megcsalni miközben otthon is biztosan kapsz szexet. Fen kell tartani a társadalmilag elvárt szerepek látszatát. Miegymás...

Szóval az emberek úgy általában totál hülyék a kapcsolatokhoz, mindegy, hogy az csak munkatárs, barát, monogám/nem monogám kapcsolat.

De ez nem is csoda... hiszen kapcsolatokról nem tanulunk iskolában sem, max csak az irodalmároktól olvashatunk beteg ösztönlényes történeteket. Esetleg szüleink szar kapcsolatát mozizhatjuk életközelből. Ezekből sosem fog tudni kialakulni rendes minta.

Stiatisztika kimutatja amúgy, hogy pl felsőoktatást elvégzetteknél alacsonyabb a válások aránya, mint az alacsonyabb képzettségűeknél. Tehát abszolút kimutatható, hogy az értelmesebb emberek hatékonyabban választanak maguk mellé hosszú távú párt.

Még kitérnék a „manapság” szóra.

Manapság csak azért válnak el sokan, mert már LEHET! persze régen is szabad volt, viszont a társadalmi elvárások miatt nem lehetett, akkora szégyen volt! Sőt, hát ugye már maga a házasság is úgy volt, hogy a szülők választották a párodat. Szóval rossz kapcsolatból régen is sok volt, talán még több is... viszont a kényszer miatt egyszerűen nem tehették meg az emberek, hogy elváljanak, új életet kezdjenek. Ez szép lassan feloldódott, és a kétezres évektől kezdve már szinte teljesen eltűnni látszanak a korlátok. A régi begyöpösödött társadalmi rendet felváltotta egy szabadabb, „válást támogató” társadalmi felfogás.

Pont azért, amiért szakítanak. Csak plusz egy papírt alá kell írni.

Azon mégse kattog senki, hogy miért szakítanak az emberek pár hetente, vagy pár havonta, pedig sokkal gyakoribb.

Válni sem tragédia. Nem kell kudarcként megélni, hogy ha egy kapcsolat nem működik, akkor lezárod.