Nagyon nehéz helyzetben vagyok, mit tegyek, vessek véget a kapcsolatnak?

Jövöhéten lessz egy éve hogy együtt élek a párommal, de ez a z év nagyon rosszul kezdodott, es mindig csak rosszabb, sajnos. En még sulizok, Ö dolgozik, volt egy jo állása, de kirugtak mert sikkasztott. Az összeg kevés volt igy nem lett birosagi per belölle. Nagyot csalodtam benne, 3 honapon keresztul csinalata ezt a munkahelyen, s hazudott nekem, egész addig mig ki nem derült. Az én csaladom most ki nem állhatják, mekkora szégyen ez, s h mindenkinek hazudott. Probalt keresni mas munkahelyet, de nem talalt, s most taxizik. A taxira havi bér van, ami 75000 ft havonta és most ugy néz ki hogy még a havi dijat se keresi meg, teleszedte magát adossaggal, 2 bankba törleszteni, es amit elsikkasztott vissza kellett fizetni, arra is kert kolcson, amikor meg a volt munkahelyen dolgozott felvette elöre 7 honapi fizeteset, plusz a rezsi, ugy erzem soha nem maszunk ki belolle, minden nap veszekedunk, s kezdunk eltavolodni egymastol. Az Ö szüleit semmi nem erdekli meg az se ha nem lenne mit együnk. De az én csaladom eddig mindig segitett, most is probalnak ahogy tudnak. De még neki áll feljebb, mindig azt mondja hogy el lehet már felejteni azt h lopott. De hogy lehetne??? En vakon biztam benne mindig, félreismertem sajnos, Ö nem az már aki volt, ugy érzem szakitanom kellene.

Én még csak 18 éves vagyok, ezert be kell fejeznem a sulit, azert koltoztunk ossze mert az Ö szülei tiltottak tollem, de ha ugy vesszunk, sehova se engedtek, es ö már akkor 20 volt es ugy gondoltuk h nem fognak nekünk tobbet az Ö szülei keresztbe tenni.

De teljesen megváltozott, néha a veszekedések utan ugy tudom utálni, ja és rá fel évre hogy eggyütt éltünk, egy vaszekedés alkalmával megkaptam az első pofont, amit persze vissza adtam, de azota semmi ilyesmi nem volt. Mi a véleményetek?