Kisfiam önbizalmát hogyan építsem vissza?

Kicsit zavaros a leírásod, már ne haragudj!

Új férjed van, ha jól érteéM De azért a régi apuka is ott van, vagy mi?

Nem magyaráznád el egy kicsit világosabban?

Az apukával gyorsan beszélgess el erről,most nem értem pontosan a vérszerinti apjával v. a nevelő apjával éltek együtt kerek családként,mert ha nevelőpapával akkor féltékeny,azt gondolja elrabolják a fiát tőle és ez az ember van ott vele,ahol neki kellene.

Ha meg a vérszerinti papával kerek a család,akkor az anyagiakra féltékeny,hogy nem ő teremtette,de beszélj vele hogy hagya ezt abba és a kisfiaddal is beszélgess,hogy a felnőttek is néha féltékenyek és néha a gyereken vezetik le.

Ha az édes apával lenne kerek a család, akkor nem beszélne nevelő apáról....

Sokszor hallok ilyet, hogy ilyen helyzetbe kerül a család. Egyik ismerősöm elmondta, náluk addig fajult a dolog, amíg a gyereket már pszichológushoz kellett vinni. Az anya végül meg tudta értetni az édes apával, hogy ezzel rosszat tesz, így onnantól kezdve rendesen viselkedett. Azóta eltelt 10 év, a fiú felnőtt, de a mai napig benne maradt ez a nyom sajnos. Sajnos vannak értetlen emberek. Mond meg neki, ha nem változtat, kénytelen leszel kérelmezni hivatalosan is, hogy ne láthassa a gyereket. (Tudom, ez nem szép dolog, de nem jó hatással van sajnos az apuka a gyerekre)

Jesszusom! Utolsó! Magadnál vagy?! Már bocs!

Pont ezzel lehet a gyereket megőrjíteni.

Az a gyerek, tök mindegy, hogy az apja mit tett, szereti.

Kérdező, apukával ne törődj, a hülyeségeire ne reagálj.

Ha látja, hogy nem "ugrasz", abba fogja hagyni.

Nálunk az ex ugyanezt csinálta.

VAGY

Ha tényleg nem megy szépen és a gyerekre is veszélyes, akkor fogadj ügyvédet és írjatok egy levelet apucinak, hogy ha sürgősen nem fejezi be ezt a magatartást akkor a bíróságon kérvényezni fogod a láthatás korlátozását, valamint feljelentést teszel kiskoró veszélyeztetése miatt. (Btk. 195§)

Ez elég hatásos lehet.

Ha nem reagál erre sem, akkor tényleg lépni kell a gyerek érdekében.

először is... mond el a kicsinek hogy azok számítanak amiket szerünk és amikhez ragaszkodunk és ezeken mások nem változtathatnak, az embereket a SAJÁT elveik írányítják és nem mások...

ezt a kisfiad fogja még csinálni egy ideig szerintem.. a volt félrjed sztem ugyse tudod leállítani

ne azt próbáld egy gyereknek bemagyarázni, hogy az nem úgy van ahogy más mondja... hanem az úgy van ahogy az ember önmaga gondolja....

minnél többet legyél vele, ha pl. kiül egy szép panorámájú helyre és csak csöndben ültök akkor elöbb utóbb belefog kezdeni a gondjaiba az elképzeléseibe, lehet sirni is fog neked egy kicsit. a lényeg, hogy pl ha kiültök egy ilyen helyre akkor mond meg neki, hogy pl. """2 év múlva elfogunk menni ahhoz a tóhoz! látod? és csak mi ketten leszünk? jó lesz nem gondolod?""" és akkor mond el neki, hogy túl kicsi ahhoz, hogy még elmenjen, mert nehezen járható az út stb... és erre biztos emlékezni fog. ezek azért fontosak mert ha tényleg elviszed és egyéb ilyen közös programokat szervezel akkor rendkívűl megfog bizni benned és hinni fog neked, és akkor mondhatj aza apja hogy olyan rossz az a ház az a játék... mert ha te azt mondod neki, hogy apu nem akar jót neked, akkor hinni fog neked... nem hiába van az a mondás, hogy "a bizalom mindennek az alapja" akkor ennyi. és sok sikert ;)